105498. lajstromszámú szabadalom • Kézelő

Megjelent 1933. évi március lió 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105498. SZÁM. — I/e. OSZTÁLY. Kézelő. Tyrnauer Tivadarnó fehérneműkészítő üzem tulajdonosa Budapest. A bejelentés napja 1931- évi november hó 10-ike. Köztudomású, hogy a kézelő hamarabb piszkolódik, mint az ing. Emiatt azután, a kézelős inget aránylag gyakran kell mosni, már pedig a gyakori mosás az ing > tartósságát tudvalevőleg károsan befolyásolja. Jelentkezik ez a hátrány különösen a puha vagy félkemény kettős kézelő esetén. Ez a találmány már most ezen a hátrá) nyon óhajt segíteni, amennyiben a találmány szerint az inget olyan kifordítható puha (vagy félkemény) kettős kézelővel látjuk el, amely kézelőnek szokásos külső megjelenési alakja a kifordítással meg i nem változik. Az inggel össze nem varrt, hanem az ingre csak rágombolható vagy rákapcsolható kettős kézelő a találmány szerint szintén kifordítható, miáltal ez a kézelő 0 tovább (kétszer annyi ideig) hordható mosás nélkül, mint a ki nem fordítható eddigi. Ez szintén a kézelő, illetőleg az ing nagyobb kímélését — vagyis kevesebb kézelő szükségessége és a ritkább mosás 5 lehetősége folytán — olcsóbb beszerzést és olcsóbb használatot jelent. A találmány lényege abban van, hogy a kettős kézelőnek ingujjal kapcsolódó (ingujjhoz varrt vagy ingujjhoz, gombolandó) 0 szélén egy körülfutó hajtókát létesítünk. A találmányt a csatolt rajzon feltüntetett példaképem két kiviteli alak kapcsán írjuk le közelebbről. A rajzon az 5 1. ábra az ingujjra varrott kettős kézelőt mutatja teljesen kiterített állapotban, a 2. ábra pedig élnézetben, a 3. és 4. ábra az ing ujját különbözőképpen fordított kézelővel láttatja, végül az 40 5. és 6. ábra a fel nem varrt (felgombolható) külön kézelő kétféle használatának képe. Az 1. ábrán kiterítve rajzolt kettős (7) kézelőt fonákánál fogva (vagyis belső — 45 hátsó — oldalával) varrjuk az ing (8) ujjához. A (7) kézelő a (8) ingujjal való összeköttetésén (varratán) túl körülfutó (7c) hajtókában folytatódik. Ezt a (7c) hajtókát úgy alakítjuk ki, hogy a (7) kéz- 50 előnek az összehajtás (9) vonalán alul eső (7a) fele — a kézelő külső (hajtókás) oldalát tekintve — tükörképe legyen a (9) vonalon felül fekvő (7b) felének. A kézelőt kezdetben pl. úgy hajtjuk, hogy az esmlí- 55 tett (9) vonalon alul fekvő (7a) része kerüljön kívülre, amint a 3. ábrán látható; ha most a kézelő külső oldala és hajtási éle bepiszkolódik, átfordítjuk a kézelőt, amikor is az eddig belül fekvő tiszta (7b) 60 oldal jut kívülre, az eddig kívül eső (7a) oldal pedig belülre és így a 4. ábrán látható alakot veszi fel. Az ábrákból jól látható, hogy a kézelő külső megjelenési formája egyik esetben sem változott, mivel 65 a (7c) hajtóka a kézelőnek ingujjhoz erősítő varratát takarja. Az ingre fel nem varrt, hanem külön felgombolható kettős kézelő (5. és 6. ábra) az előbbitől csaJk annyiban különbözik, 70 hogy a kézelőnek a (7c) hajtóka által eltakart és a felső éle alatt, vele párhuzamosan húzódó vonal (varrat) mentén vele összefüggő körülfutó (7d) részben végződik; [ezt a (7d) részt az alábbiakban sze- 75 gélynek fogjuk nevezni]. A (7) kézelőt (7d)