105486. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronvándorlás előidézésére, hideg katódájú elektronrelével

Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105486. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés elektronvándorlás előidézésére, hideg katódájú elekronrelével. Faragó Andor oki. vegyész Budapest és Fazekas József rádiótechnikus Budapest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 26-ika. A találmány célja, hogy hideg kaitóda használata mellett vezérelhető elektronnyaláboit lehessen előállítani. Ha két elektróda között ritkított gázban 5 kisülést hozunk létre, aikkor egy harmadik, kellően pozitív töltésű elektróda, úgynevezett segédanód alkalmazásával a sugárnyalábból elektronok ragadhatok ki, melyek a segédanód felé fognak vándorolni. 10 A segédanód elé állított ráccsal ez az eleiktron vándorlás vezérelhető. E megoldás hátránya, hogy az elektronok kiragadásához jelentékeny feszültség szükséges, a kiragadott elektronok mennyisége pedig 15 aránylag csekély. Ha azonban az anód ós a katód között fellépő ikisiüilésire merőlegesen, de a kisülés irányától eltérő irányban mágneses teret létesítünk, ez az elektronokat a mágneses 20 mező irányába kitéríti ós azok most már akkor is a isegédanódhoz vándorolnak, ha annak semmiféle töltésié sincs. A mágneses tér iránykitórítő hatása akkor maximális, ha a mágneses tér az elektironvándorilásira 25 merőleiges. Nincs pedig hatása ákkor, ha ezzel egyirányú. Ezért szükséges, hogy a kitérítő mágneses tér az elektronvándorlás irányától eltérő legyen. A találmány szerinti berendezés itehát abban vian, hogy 30 ritkított gázban előidézett kisülésből mágneses behatásra elektronok löketnek ki egy segédanód felé oly elektronrelével, mely lényegileg ritkított gázban elhelyezett anódból és katódból, valamint siegédanód-35 ból és valamely, a mágneses tieret létesítő elrendezésből áll. A mellékelt rajz 1. ábráján az elektronrelé egy ioganaitosítási alaikja vázlatosan van feltüntetve. (1) katód és (2) anód, valamint (3) segédanód (4) ritkított gáztöl- 40 tésű ballonban van elhelyezve; az (1) katód és i(2) anód közötti kisülést az (5) áramforrás idézi elő. A (6) mágneses tekercset (7) áramforrás gerjeszti. Ha a (6) tekercs tengelyének irányát, illetve (3) 45 segédelektrod helyzetét úgy választjuk meg, hogy az (1) ós (2) elektrodok között fellépő felsülésből a mágneses behatásira kilépő elektronok (3) segédamódhoz jussanak, a (3) segédanód körében elektromos 50 áramlás indul meg. A (6) tekercs magával a kisülés áramával is gerjeszthető, ha a tekercsiet a kisülés körébe, vagy azzal párhuzamosan iktatjuk. A 2. ábrán a soros, a 3. ábrán pedig 55 a párhuzamos gerjesztés látható, vázlatosan feltüntetve. Az ábrák egyes részeinek számozása az 1. ábrán alkalmazott számozás jielenltósével azonos. A (6) tekercs hatásának fokozása végett, 60 az valamely, a levegőnél nagyobb permeabi'litáisú anyagból lévő (pl. lágyvas) maggal látható el, sőt helyettesíthető megfelelő intenzitású teret biztosító permanens mágnessel is. 65 Al relé lényegéit nem érinti, ha a mágneses tér ger jeszitésére szolenoid, vagy az azt előidéző permanens mágnes a relé falán belül, vagy azian kívül helyeztetik el, tehát mindkét kiviteli alak lehetséges. 70 Ha a szolenoid, melynek mágnesezhető magja van, vagy a permanens mágnes a relé belsejében helyezkedik el, akkor e mag, illletve mágnes egyúttal segédanódként használható fel és kettős funkciót 75 végezhet. Végül a kisülés áramköréibe mindenkor korlátozó ellenállást kell iktatni. A mág-