105466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázkeverékeknek, valamint folyadékokban elnyelt gázoknak folytonos ellenőrzésére

Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105467. SZÁM. — XVI/c. (Vll/g.) OSZTÁLY. Ternér ólom-antimonötvözet sajtolt csövekhez, különösen kábelköpenyekhez. Siemens-Schuckert-Werke A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Németországi elsőbbsége: 1929. évi szeptember 27-ike. Sajtolt ólomcsövek, különösen pedig kábelyköpenyek előállításánál a tiszta ólomhoz ómadalékok felhasználását már javasolták, hogy az e fajta csövek mecha-5 nikai szilárdságát és korrózióval szembeni ellenállóképességét növeljék. Az ilyen öt­vözetből előállított, a jó minőség elérésére való ónadalékokkal ellátott csövek azon­ban a szükséges óntartalom miatt túlsá­.0 gosan drágák ahhoz, hogy a kábeltechni­kában általánosan felhasználják. Ezért megkísérelték a tiszta ólmot, a drága ón helyett, antimonnal ötvözni. Az efajta öt­vözeteknek az ismert kábelköpenysajtókon 5 való sajtolásakor, melyeken a formálás az olvadási hőfok alatt levő képlékeny álla­potban történik, lényeges nehézségek mu­tatkoznak, mert ez ötvözetek csak igen szűk hőhatárok között képlékenyek és !0 sajtolásuk igen nagy nyomást igényel. Ugyanez a hátránya a már szintén ajánlott ólom-kadmium ötvözetnek, mely­nél ezenfelül az ötvözésnél még nagy fémveszteség is adódik és a kristályközi !5 törékenységgel szemben kellő mértékben nem érünk el védelmet. A találmány' ternér ólom-antimonötvö­zet sajtolt csövekhez, különösen kábelkö­penyekhez, az ólom-antimonötvözetek ked­i0 vező mechanikai tulajdonságaival, anél­kül azonban, hogy csővé való saj toláskor annak hátrányait mutatnák, az ólom­antimon és ólom-kadmium ötvözetekkel ellentétben viszonylagosan tág hőhatárok i5 között képlékenyek és könnyen sajtolha­tok. Ez ötvözet egyik alkatrésze techni­kailag tiszta ólom, a második alkatrésze antimon, a harmadik pedig vagy az anti­monnak egy adalékfémmel, pl. kadmium-, W réz-, nikkel-, mangan- vagy magnézium­mal alkotott kémiai vegyülete vagy az anti­mon és ón elegykristályokat alkotó szilárd oldata. Az antimonhoz egy adalék fém helyett ezen adalékfémekből többet is hozzáadhatunk, csak az szükséges, hogy 45 vagy kémiai vegyület, vagy elegykristá­lyokat alkotó szilárd oldat létesüljön. A kábelköpeny sajtol ására alkalmas ötvözet 98% vagy ennél több tiszta ólom­ból, 1%-ig antimonból, a maradék pedig 50 a harmadik alkatrészből áll. A találmány szerint az ötvözet lényege, hogy az el­érendő keménységnek megfelelően két százalék alatt tartalmazza a kémiai ve­gyületet vagy az elegykristályokat alkotó 55 szilárd oldatot. Különösen bevált oly öt­vözet, mely közel 99.25% tiszta ólomból, közel 0.25% antimonból és közel 0.5% anti­mon-kadmium kémiai vegyületéből áll. Ternér-ólom-antimonötvözet készítésé- 60 nél előbb az antimon kémiai vegyületét a már említett adalékfémekkel vagy anti­monnak ónnal képezett elegykristályokat alkotó szilárd oldatát állítjuk elő ós a ké­miai vegyületnek vagy az elegykristályo- 65 kat alkotó szilárd oldatnak az ólomhoz való hozzákeverésével egy pszeudobinér alapötvözetet állítunk elő. Ezután egy ter­nér alapötvözetet állítunk elő, amennyi­ben ólomnak és antimonnak a keveréké- 70 hez, antimonnak egy adalékfémmel képe­zett kémiai vegyületét, vagy antimonnak és ónnak elegykristályokat alkotó szilárd oldatát keverjük. A pszeudobinér alap­ötvözetet tiszta ólomban hígítjuk és a 75 második ternéralapötvözetet oly mérték­ben adjuk hozzá, hogy a kívánatos össz­antimontartalmat elérjük. A második ter­néralapötvözet ezek szerint csak a végöt­vözet antimontartalmának szabályozására 80 való. Hogy a kábelköpenyekhez különösen

Next

/
Thumbnails
Contents