105453. lajstromszámú szabadalom • Fenékváz automobilokhoz
Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRA LYl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105453. szám. — XXa/2, osztály. Fenékváz automobilokhoz. Piltzer György mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi június hó 13-ika. A találmány oly automobilokhoz való fenékvázakra vonatkozik, melyek C-keresztmetszetű alvázhossztartokkal (álló U-keresztmetszetű hengerelt vastartókkal) 5 és lemezekből készült üreges, pl. négyszögkeresztmetszetű vagy lefelé fordított L-keresztmetszetű kocsiszekrényhossztartókkal, ú. n. „szekrényhossztartókkaJI", valamint ezekkel összekötött haránt tartókkal, 0 célszerűen szintén üreges szekrénytartókkal vannak ellátva. A találmány célja ezen, lemezekből öszszehegesztett szekrény tartókból álló fenékkeretet akként elrendezni és kiképezni, 5 hogy az különösen nagyobb szélességű fenékkeret esetén, tehát midőn a fenékkeretnek az alvázhossztartók szabványos távolsága mellett nagyobb szélességű kocsiszekrényt kell hordania, nagy merevet séget és tartósságot biztosítson és pedig egyúttal súly- és anyagmegtakarítás, valamint a kocsiszekrény héjazásának külső alakjához való jobb igazodás mellett. A találmány szerint a hosszirányú szek-5 rénytartókból és harántirányú szekrénytartókból álló fenékikeretet egyrészt az alvázhosszltartókon és az utóbbiak, valamint a szekrényhossztartók közé iktatott, az alvázhossztartókón megerősített konzo-0 lokon akként rendezzük el, hogy az alvázhossztartókra a harántszekrény tartók, a konzolókra pedig legalább is a szekrényhosisztartók vagy ezeken kívül még a harántszekrénytartók vaev ez utóbbiak és a 5 szekrényhossztartók közötti kapcsolat fekszik fel. Ezen, nagyobb szélességű kocsiszekrények esetén is teljesen biztos alátámasztáson kívül a találmány szerint a fenék -0 keret nagyobb merevségét azzal érjük el, hogy a fenékkeret szekrényhossztartóit a harántszekrénytartókkal és célszerűen még a kocsiszekrényváz csatlakozó ajtóoszlopaival és egyéb keret-oszlopaival akként kötjük össze, hogy az egyik tartó 45. vagy oszlop a másiknak tartó üregébe behatol és azt az utóbbinak több falával hegesztjük össze. Ezzel a két tartórész között tökéletesen szilárd összeköttetést érünk el, mely sokkal merevebb, mint az eddigi 50* összeköttetés, melynél az egyik szekrénytartó a másiknak csak egyik falával van összekötve. Sőt a találmány szerint ezt az előnyös összeköttetési módot még továbbmenően, nevezetesen a szekrénytartók ós 55 a konzolok közötti csatlakozásra is kiterjeszthetjük, amivel egy testté való rendkívül szilárd egyesítést érünk el. Különösen nagyobb kocsiszekrényszólesség esetére azonban arra is töreked- 60 niink kell, hogy a fenékkeret nagyobb merevségét lehetőleg csekély súly-, illetve an^agmegtakarítás mellett érjük el. Nagyobb igénybevételek esetén a tudvalevőleg nagyobb tehetetlenségi nyomatékkal 65 rendelkező, fordított L-keresztmetszetű Ezekrényhossztartókat alkalmazzák. A találmány szerint már most súlymegtakarítás céljából az L-keresztmetszetű tartók függélyes szárát alkotó falakat egymás- 70 hoz közelebb hozzuk, vagyis az utóbbiakat a szabványos L-tartó függélyes szárának területén belül helyezzük el, amit vagy oly módon érünk el, hogy a függélyes falakat egymáshoz konvergálóban képezzük ki, 75 amikor is a függélyes szár trapéz,- vagy háromszögalakú keresztmetszetet kap, vagy pedig oly módon, hogy a két függélyes falat egészen egymásra fektetjük. E kiképzéssel a tehetetlenségi nyomaték