105415. lajstromszámú szabadalom • Hajlítható varratmentes cső különösen kábelekhez

Megjelent 1933. évi március hó 47-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105415. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Hajlítható varratmentes cső különösen kábelekhez. Siemens-Schuekert Werke A. G. Berliii-Sieinensstadt. A bejelentés napja 1930. évi májuus hó 30-ika. Németországi elsőbbségi) 1929. évi junias hó 18-ika. A találmány nagymérteikben hajlítható, vízálló és nyomásálló ólomcső, mely különösen a kábeltechnikában használható. Eddigelé a rendszerint fémből készült kábel-5 köpenyeket, mint sima csöveket képezték ki. Ezek a csövek legtöbbször ólomból vagy ólomötvözetekből állanak. Kitűnt, hogy sok esetben hátrányos, ha a kábelköpenyek teljesen hengeralakúak, mert az ilyen sima .0 és hengeres csövek a hajlítási helyek túlságos igénybevétele és többszöri hajlítás esetén törés nélkül csak bizonyos mértékben hajlíthatok. Hajlításkor az ólomköpeny el is lapul, úgy hogy a benne lévő kábel.5 lélek alakját megváltoztatja és a villamos értékek meg nem engedhető módon megváltoznak. Ezenkívül sok esetben, pl. tengeri kábelek esetében a külső nyomásokra, tehát a víznyomásra való tekintettel, a ká-10 beleket deformációkkal szemben meg kell védeni. Ezt úgy érték el, hogy a kábelköpenyeket vagy igen vastagra méretezték vagy pedig a kábelköpenyt külön támas;/.tószervekkel, rendszerint drága ós nehéz spi-5 rálisokkal, merevítették. Ezek az eszközök a kábel holt súlyát növelték és gyártását megnehezítették. Erősáramú kábeleknél, különösen nagyfeszültségű, olajtöltésű kábeleknél az olaj 0 szabad keringése és a szigetelés egyenletes telítése végett a sima, hengeres fémköpeny belsején hosszirányban vagy spirális alakban futó hornyokat képeztek ki. Hogy a fémköpeny fala elegendő merev marad-5 jon, ilyen esetekben az ólomköpenyt nagyon erősre kell méretezni, ami ismét anyagtöbhletet és a kábel súlyának növelését vonja maga után. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a kábel- 40 köpenyt nem készítjük hengeresre és símára, hanem azt egész hosszában vagy részben hullámosítjuk. A hullámok lehetnek hosszirányúak, keresztirányúak vagy spirális alakúak. Az egyes hullámok fek- 45 hetnek a kábel belső oldalán, mint hullámvölgyek és külső oldalán, mint hullámhegyek. A hullámok boltozat alakúak is lehetnek. Az ilyen boltozatot célszerűen akként létesítjük, hogy egy fogószerű eszközzel az 50 ólomköpenyt egymástól meghatározott távolságokban összeszorítjuk vagy pedig az ólomköpenyt még meleg állapotában, előállítása közben vagy azután, drótokkal hurkoljuk. Ha a hullámokat úgy akarjuk ki- 55 képezni, hogy a kábel köpenyének külső felületén hullámvölgyek keletkezzenek, akkor a kábelre való borítás előtt alakdrótokból álló spirálist fektetünk a kábellélékre. Mivel kihűlés közben a köpeny zsu- 60 garodik, a hullámvölgyek maguktól képződnek. Rugalmas hengerekkel való utókezelés által a hullámvölgyeik mélyíthetok. A hullámosítással a kábel nyomóerővel szembeni szilárdsága jóval nagyobb, mint 65 a sima hengeres ólomköpenyes kábeleké, még pedig annyira, hogy pl. tengeri kábeleknél a támspirálist lényegesen könynyebb kivitelben készíthetjük vagy egyáltalán el is hagyhatjuk, úgy hogy a ká- 70 bel holt súlya és élőállítási költsége csökken. Olajjal töltött nagyfeszültségű kábelek esetén a találmány szerinti hullámositobt ólomköpeny alkalmazása következtében a 75 kábelköpenyt nem kell erősebbre (vastagabbra) készíteni, mint az az olyan kábeleknél szokásos, melyeknek ólomköpenyé-