105407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hálózati árammal fűtött katódák előállítására elektroncsövekhez
Megjelent 1933. évi március hó 14 -én . MAGYAR iv IRÁLYI SZABADALMI BIRrtsAG SZABADALMI LEÍRÁS 105407. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás hálózati árammal fűtött katódák eló'állítására elektroncsövekhez. Dr. Loewe Bernhard chemikus Berlin. A bejelentés napja 1929. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 19-ike. Hálózati árammal fűtött oly katódák előállításánál, amelyeknél az emisszióforrás közvetve van fűtve, az a feladat áll elő, hogy a primáren melegített tesíet a 5 tulajdonképpeni emissziókatódától egészen vagy részben el kell szigetelni. Ennek a feladatinak a megoldását eddig oly módon kísérelték még, hogy a fűtőtestre szigetelőtestet húztak rá és ezen a szige-10 telőtesten fémes bevonatot erősítettek meg. Ennél az eljárásnál azonban számbajövő gyártási nehézségek lépnek fel. A találmány értelmében a szigetelőtestet magán a fűtőszálon erősítjük meg, il-15 letve a fűtőszálon egy rajta erősen tapadó szigetelő bevonatot állítunk elő, melyet azután valamely fémes bevonattal látunk el és ezt borítjuk az emittáló anyaggal. A fémes bevonat a szokásos módon egy meg-20 felelően alakított lemezből vagy csövecskéből állhat; de lehet ezt a bevonatot fémnek a szigetelőrétegre való kicsapása vagy ráporlasztása által is létrehozni. Szigetelőanyag gyanánt zirkonoxidnak 25 keményítővel, vízüveggel, kolloidas kovasavval vagy más hasonlóval való keverékét alkalmazunk; ezt az anyagot a tulajdonképpeni fűtőszálra felkenjük, azután megszárítjuk és szilárdra éget-30 jük. Ily módon erősen tapadó porcellán külsejű szigetelőréteget kapunk. Zirkonoxid helyett aluminiumoxidot, magnéziumoxidot, kalcium-, bárium-, vagy stronciumoxydot vagy más ilyent 85 is lehet használni. Jellegzetessége a találmány szerinti eljárásnak, hogy szemben az ismertté vált közvetett fűtésű katódákkal, a szigetelőréteget valamely fémoxydinak és valamely alkalmas kötőanyagnak ia keverékéből magán a fűtő 40 szádon állítjuk eilő. A szigetelőrétegeit borító fémes bevonatot előnyös közvetlenül a szigeteli őírétegre ráégetni. Ezt a bevonatot, pl. pltaitina, arany vagy ezüst valamely orgános oldószerben való oldatának (hasz- 45 nálhaitunk, pl. Westeirhaver-féle platinaoldatot) felrakása áiltail hozzuk létre. Az így kikészített magot vörösizzásig hevítjük fel. Leihet, pl. nikikel bevonatot a szigetelötesfen olyimódon is létrehozni, hogy a 50 magot nilkkelciarbionilgőzibieii izzítjuk, amikor is a nikkel a magon lecsapódik. E bevonatra visszük fel az emittáló anyagot, pl. báriumot. Az így előállított bevonatokon az elveze- 55 tésielk megerősítésére a találmány ért elmében egy, réz és ólomiboráít egyenlő súlyrészeiből álló keveréket használunk, amely a redukáló lángban való felfoTrasztiásnál jóil vezető és jól tapadó kapcsolást ad. Réz 60 helyett ebben a keverékben más fémeket, pil. mikkeilt, pilaitinát, aranyat, ezüstöt stb. is lehet használni. Szabadalmi igények: 1. Eljárás hálózati árammal fűtött kajtó- 65 dák előállítására elektroncsövekhez, amelynél a futászaira valamely fémoxidnak kötőanyaggal való keverékét, visszük M, ezt a keveréket égetjük, az így nyert erősen a szálon tapadó sziige- 70 telőréteget egy fémes réteggel vesszük körül és ezit a rétegeit valamely nagy emisszió jú anyaggal, pil. báriummal borítjuk, azzal jellemezve, hogy kötőanyag gyanánt vízüveget vagy kémé- 75 nyítöt vagy kolloidos kovasavat vagy ezek keverékeit alkalmazzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana-
