105388. lajstromszámú szabadalom • Szárazfényelem és eljárs annak előállítására

— 2 — úgy is, hogy a kívánt vegyületeket már készen adagoljuk az aktív réteg anyagához, ahonnét a zárórétegbe is belekerülnek és ott így a kilépési munkáit leszál-5 lítják. A találmány szerinti száraz fényelem célszerű fogonatosítási alakjainál a zárórétegen fekvő elülső elektródát, egészben vagy részben, nagy molekulasúlyú fém-10 bői, pl. ólomból, bizmutból vagy ezeket tartalmazó ötvözetekből készíthetjük. Azt találtuk, hogy különösen kedvező hatásokat érünk el a találmány szerinti, íentismerteitett zárórétegű fényelemekkel, ha 15 azok elülső elektródája olyan fémből vagy olyan fémet tartalmazó ötvözetből van, melynek molekulasúlya 100-nál nagyobb. Ez esetben a megkívánt nagy molekulasúlyú vegyület az elülső elekróda anyaga 20 és az aktív rétegből kidiffundáló anyag közötti vegyi reakció útján képződik. Akkor is képződhetik a kívánt vegyület, ha maga az aktív réteg áll olyan anyagból, amely az elülső elektródát alkotó fémmel 25 vegyül. Ez bekövetkezhetik, ha az aktív réteg, pl. szelénből áll. Ennél a foganatosítási alaknál az ólomréteget az aktív rétegre ismert módon katódaporlasztással, vakuumban való elpárologtatással, stb. 30 vihetjük fel és a kívánt reakció létrehozása céljából egyidejűleg vagv utólag kísérletileg megállapítandó ideig tartó melegítésnek vetjük alá és pedig 50 C° és a szelén olvadáspontja közötti hőmérsék-35

léten. A találmány szerinti száraz fényelem hatásfokának további emelése céljából az aktív réteg záróhatását is növelhetjük. Ez úgy történhetik, hogy az aktív réteghez 40 olyan anyagokat adagolunk, amelyek a két irányban mutatkozó villamos ellenállások arányát megnagyobbítják, mint pl. az alkálifémeket vagy földfémeket. Előnyösnek bizonyult az is, hogy a 45 közbülső aktív réteget a fényelem előállítása közben, pl. az ismeretes pasztillasajtoló gépben, nyomásnak vetjük alá, előnyösen még az elülső elektródaként szolgáló fém- vagy fémötvözetréteg felvitele 50 előtt, miáltal az aktív réteg vezetőképessége megnő. Szabadalmi igények: 1. Száraz fényelem, azzal jellemezve, hogy zárórétege olyan vegyületet tartalmaz, amelynek molekulasúlya na- 55 gyobb, mint az aktív réteget alkotó anyagé. '2. Az 1. igényben védett száraz fényelem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy aktív rétege olyan anyagot tar- 60 talmaz, amely a zárórétegben az aktív réteg anyagánál nagyobb molekulasúlyú vegyületet alkot. 3. Az 1. igényben védett száraz fényelem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, 65 hogy aktív rétege az e réteget alkotó anyagnál nagyobb molekulasúlyú hozaganyagot tartalmaz. 4 Az 1., 2. és 3. igényekben védett száraz fényelem foganatosítási alakja, azzal 70 jellemezve, hogy a zárórétegen levő elülső eelektróda egészben vagy részben 100-nál nagyobb molekulasúlyú fémből vagy ily fémeket tartalmazó ötvözetből áll. 7E 5. Az 1., 2. és 4. igényekben védett száraz fényelem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a zárórétegen levő elülső elektróda ólomból van. 6. Az 1., 2. és 4. igényekben védett száraz 8( fényelem foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a zárórétegen levő elülső elektróda bizmutból van. 7. Az 1—6. igényekben védett száraz fényelem foganatosítási alakja, azzal jel- 8£ lemezve, hogy az aktív réteg oly hozaganyagot tartalmaz, amely a két irányban való villamos ellenállások viszonyát növeli. 8. Eljárás az 1—7. igényekben védett szá- 9( raz fényelem előállítására, azzal jellemezve, hogy a fényelemet az elülső elektródát alkotó fémréteg" vagy fémötvözetréteg felvitele közben, vagy azután az aktív réteg olvadáspontja 9! alatti hőmérsékletre hevítjük. 9. Eljárás az 1—7. igényekben védett száraz fényelem előállítására, azzal jellemezve, hogy az aktív réteget a fényelem előállítása közben nyomásnak n vetjük alá. l'ullus nyomda. Budapest,