105386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtárgyak részleges betükrözésére és színezésére

Megjelent 11)33. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZA HAD ALMI lUROSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1053S6. SZÁM. — IVh/1. (VH/h.) OSZTÁLY. Eljárás üvegtárgyak részleges betükrözésére és színezésére. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 30-ika. A találmány eljárás üvegtárgyak rész­leges betükrözésére és színezésére, fémek­nek az üvegbe való elektrolitos kivitele segítségével. 5 Ha magasabb hőfokra való felmelegí­téssel vezetővé tett közönséges üvegen ke­resztül reá, alkalmazott fémelektródqkkal villamos áramot vezetünk, akkor bizonyos esetekben azt a jelenséget tapasztalhat-10 juk, hogy az anódaként használt fémet az üveg lassanként felveszi és pedig a fém felvétele kvantitatív szempontból a Fara­day-törvény értelmében következik be. így van ez például vas, réz, ezüst, higany 15 stb. alkalmazásánál; az üvegben ilyen módon nem oldódó fémek gyanánt, pl. platinát és nikkelt, a nemfémek közül pe­dig a szenet említjük meg. Azt találtuk, hogy a fémeknek az 20 üvegbe való anódikus bevitele különféle módon az üve,g, illetőleg üvegtárgyak optikai tulajdonságainak befolyásolására használható fel. Így, pl. fémbevonatofckal ellátott (tükrözött) üvegtárgyak fémbievo-25 maita utólag egészen, vagy helyemként vé­konyítható vagy teljesen eltávolítható, il­letőleg a tükrözésen utólag többé-kevésbé átlátszó nyílás i(ablak) készíthető; az üveg által felvett fém segélyével az üveg színe-30 zése és a törésmutatóinak és az absizorbció­nak a változtatása lehetséges stb. Az elő­ször említett alkalmazást, a fémbevonaticun való utólagos ablaikkószítést, meily eljárás az izzólámpa és vákuumtechnikában va-85 kuum- és gáztöltésű kisütőesövek készíté­sénél (fotocellák), erősítőosövek, gázkisü­lésű lámpák, világítőcsövek stb.) különö­sen fontos, egy fotocellával kapcsolatos példában alantiakban ismertetjük. 40 Fotocellák készítésénél általában a haté­kony réteget az üvegbura belső felén al­kalmazott fémbevonatra, mint hordozóira szokás felvinni. Ez a hordozóréteg leg­gyakrabban rézből, ezüstből, magnézium­ból stb. áll és a fény belépéséhez szükséges 45 nyílással (ablakkal) v.an ellátva. A talál­mány értelmében már most az ablakot úgy állíthatjuk elő, hogy először a bura egész belső felületét tükrözzük és a tükrözést (a fémréteget) a megfelelő helyekről az 50 üvegbe való elektrolitos bevitel útján tá­volítjuk el. Ez az eljárás különösen elő­nyös azokban az esetiekben, amelyekben a tükrözés a már kiszivattyúzott és befor­rasztott üvegedényben az illető fém elgő- 55 zölögtetése által történik. Ilyen esetekben avégből, hogy a fémbevonatot az ablak­nyílástól távoltartsuk, a csőben a megfe­lelő helyen egy kerek esillámlemezkót volt szokás elhelyezni; azonban ennek a jelen- 60 léte a csőben különféle hátrányokkal jár, melyek a találmány szerinti eljárással el­kerülhetők. A találmány szerinti eljárás foganatosí­tását alantiakban a csatolt rajz ábrái kap- 65 csán részletesen ismertetjük. Az 1. ábra a tükröziést és az ablak készíté­sét nyitott üvegedénynél, a 2. ábra ezzel szemben az eljárásnak ki­szivattyúzott ós beforrasztott üvegedénye- 70 ken való foganatosítását szemlélteti. Az 1. ábrán látható (1) üvegbura belső felülete a (2) fémbevonattal (tükrözéssel) van elláitva. A tükrözés bármilyen — ön­magában ismert — eljárással előállítható; 75 eizüstöziést, pl. kémiai úton, vagy ráégetés­sel, vagy pedig katódos szétporilasztássa.! stb. lehet előállítani, mimellett az ezüstö­zés a bura teljes belső felületét beborít­hatja. Hogy már most a találmány sze- 80

Next

/
Thumbnails
Contents