105373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy magas, egy középső és egy alacsony forrpontú harmadlagos gázelegy (pl. nitrogén, oxigén, argon) alkatrészeinek mélyhűtésű rektifikálással való elkülönítésére

Megjelent 1ÍJ33. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^mHg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105373. SZÁM. — IV/i. (XXI/c.) OSZTÁLY. Eljárás egy magas, egy középső és egy alacsony forrpontú harmadlagos gázelegy (pl. nitrogén, oxigén, argon) alkatrészeinek mélyhűtésű rektifikálással való elkülönítésére. Gesellschaft für Lincle's Eismaschinen A. G. Höílfiejíelskreuth. A bejelentés napja 1931. évi január hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 6-ika. A találmány olyan eljárás, melynek segélyével folyékony levegőből kétfoíkozatos rektifikálással oxigént és (vagy nitrogént) s ezzel egyidejűleg egy harmadik rektifi-5 káló oszlopban argont termelhetünk. Az argonnak a fevegőből való elkülönítésére eddig a levegőből előbb a nitrogén túlnyomó részét vonták el s azután a túlnyomórészt oxigénből és argómból álló 10 maradékot újabb rektifikálással tiszta oxigénre ós egy airgondus gázelegyere bontották fel. Ezen utóbbi íkonidenzálás keresztülviteléihez szükséges hőforgailmat vagy nitrogén keringetésével (az oszlop közve-15 tett hűtése ós ifütése mellett) vagy argon, keringetésével .(közvetlen hő cserével) hozták létire. A találmány a levegőnek — például a 203.814 sz. német szabadalomban ismerte-20 tett — kétfokozatos rektifikálásával kapcsolatosan az argongyártást lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. Az első rektifikáló fokozatban a nitrogén olyan nyomás alatt különödik el, mely elégséges 25 ahhoz, hogy az argonoszlop alatt az oxigéndús folyadékban kondenzálódjék. A találmány értelmében már most ezen nitrogén egy részét gázalakban kivezetjük az első oszlopból és az argonoszlop fűtésére 30 és hűtésére használjuk. Eddig ezt a nitrogént, amennyiben nem vezettük folyós állapotban vissiza az első rektififcáló oszlopba, a második rektififcáló oszlopban az oxigénnek a nitrogéngőzökből való 35 kimosásiára használták; e célra annyi folyékony nitrogént. használtak, amennyi csak rendelkezésre állt, hogy a kimosás lehetőleg tökéletes legyen. Épp ezért a nagy oxigén-termelési hányad, ill. gyakorlatilag tiszta nitrogén termelése szempontjából 40 helyteleinineik (tartották volna a nitrogénnek az argonoszilopban való használását. A italálmány értelmében az oxigéndús elegy egy részét az argonoszlopban dolgozzuk fel tovább. Ezzel egyidejűleg az első 45 oszlopban magasszáaalékú nitrogénre dolgozunk, s a második oszlopban a csészék számának vagy hatásfokának növelésével a rektifikálást tökéletesebbé tesszük. Ügy találtuk, hogy az argonnak a második osz- 50 lopból való elvonása az oxigén és nitrogén elkülönítését elősegíti, s ezzel a. mosó nitrogónmennyiség csökkentésének hátrányos befolyását ellensúlyozza. Az eljárásit például a következőképpen 55 foganatosítjuk: Az oxigén és nitrogén termelésére szokásos „kétoszlopos készülék" az (1) és (2) rektifikáló oszlopból áll. (3) az argon rektifikálóoszilop, melybe a (4) csövön át lép az 60 argon-oxigén-elegy. Az (1) oszlopban annyi csésze van, hogy az oszlop felső végén a nitrogén már csak körülbelül 1% oxigént tartalmaz. A (2) oszlopot akkorára képezzük ki, hogy hatása tizenöt ideális 65 rektifiikáfó csészének feleljen meg. Ezzel elérhetjük azt, hogy a kilépő nitrogéngőzök legfeljebb 2% oxigént tartalmaznak. Az argonoszlop fűtésére az (5) nitrogénkondenzátarbál vagy a kondenzátor alól 70 a (nitrogén egy résziét gázalakban az (1) oszlopban uralkodó körülbelül öt légköri nyomással elvonjuk és a i(7) argonpárcilogtató tartály (6) csőkígyójába vezetve, ott