105309. lajstromszámú szabadalom • Venturi-szelep

Megjelent liKí:>. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffiggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105309. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Venturi-szelep. Kretzler Albert gyáros Saarbrücken. A bejelentés napja 1931. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 7-ike. A találmány célja szelepeknél folyadé­kok vagy hasonlók szabad átömlését lehe­tővé tenni a szelepháznak és különösen a szeleptányérnak és orsójának legkisebb 5 méretezése mellett, amit úgy érünk el, hogy a burkollat venturicsőszerűen a sze­leptányérhoz való rézsútos szelepüléssel kapcsolatiban vaii kiképezve. Rézsútos ülésű szelepeket ismerünk, de ismeretes az is. 10 hogy ezeknél a csőátmérőhöz viszonyítva, aránylag nagy szeleptányérokra és ennek folytán nagy és súlyos, drága háziakra és hajtóművekre van szükség úgy, hogy a nagy csőátmérőkhöz szükségelt szelepek 15 aránytalanul nagyok lesznek. Az ilyen szelepék felényivel súlyosabbak és meg­felelően drágábbak is, mint a rendes sze­lepek. Egy elipti'kus keresztmetszetnek a házban való alkalmazásával sikerült 20 ugyan a szeleptányért kicsinyíteni, de még távolról sem annyira, hogy a jelzett hibák ezáltal tényleg megszűnnének. A ház még így is aránytalanul nagy és a szelep ennek megfelelően drága. Ajánlották továbbá to-25 liattyúknál a ház belsejének Yenturi-oső­ként történő kiképzését. Ujdomság már most az, hogy a Vemturi-cső kiképzést és a. rézsútos szelepberendezést oly módon hoz­zuk egymással összeköttetésibe, hogy a tá-30 nyérszelep kisméretű lehessen. Ezáltal ezenfelül még azt a jelentékeny előnyt is elérjük, hogy a szelepfajta alkalmazásá­nál ia csőátmérő mérete egyáltalában nincs töbibé korlátozva. 85 A rajz a találmányt példaképem kivi­telben ábrázolja. Az 1. ábra a szelepnek zárt állapotábani, a 2. ábria nyitott állapotábani hosszmetsze­tét szemlélteti. A 40 3. ábra a ház vízszintes metszetét tünteti fel, míg a 4. ábra a szelep homloknézetét és vé­gül az 5. ábra a szelepet részmérőkészűlékkel való összeköttetésben mutatja. 45 Az (a) szelepház Venturi-csőként van kiképezve. A (c) szeleptányér fészke a nyak kerületében, vagyis a Venturi-cső legszűkebb helyén van rézsútosan elren­dezve. Ezáltal igen kicsiny tányért és en- 50 nek megfelelően egy a tányér számára ve­zérlőcsővel ellátott kisméretű házat ka­punk. Éppen a tányérhoz való vezérlőcső volt az, amelynek az ismert rézsútos sze­lepfészkes szelepeknél aránytalanul nagy- 55 méretűnek kellett lennie. A Venturi-cső­ként való kiképzésnek az az ismert előnye, hogy a folyadék nyomása a cső kivezető­nyílásánál alig észrevehetően csökken a bevezető-nyílásnál mutatkozott nyomással 60 szembeai. Ezenfelül a kúpalakú kiképzés folytán, a. szelepház belső felülete íaimak teljes egészében, kivétel nélkül megmun­kálható úgy, hogy a súrlódási veszteség csak igen csekély az elliptikus keresztmet- 65 szetű szeleppel szemben, mely utóbbi a megmunkálást nem teszi lehetővé. A találmány szerint, annak további elő­nyeként, a cső bevezető része, mint külön­leges (b) darab képezhető ki, amellyel a 70 szeleptányér fészkét olymódon hozzuk összeköttetésbe, hogy mindkettőt egy da­rabból állítjuk elő, amely mint egész, ki is cserélhető. Ilymódon az ilyen különösen igénybevett részek előállítására különleges 75 gyártási anyagot használhatunk fel. Ha például a Venturi-cső szűkületét oly­módon választjük meg, hogy a szeleptá-Jiyér körülbelül a cső-kerasztmetszet felü­letének Vi részét teszi ki, akkor ez esetben 80 a tányér vezérlőcsövének és a hajtómű-

Next

/
Thumbnails
Contents