105306. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátásnál képek visszaadására

k,at az (5) rugók hatása ellenében húzzák, míg e rugók a csíkokat a mágneses gerjesztés megszűntével eredeti helyzetükre viszik vissza. A képpont-gerjesztés 5 pl. felülről lefelé mindenkor egy i(2) esik mentén történik és mindig a szomszédos (2) csíkra ugrik át. A (2) csík átfutása alatt állandóan lehúzott helyzetében marad, míg az optikai gerjesztés (2) csík 10 fölötti haladási sebességének megfelelően az (1) csíkokat .a (2) csíkok fölött harántirányban egymásután elmozgatjuk. A kiindulási helyzetben az (1) és (2) csíkok vonalzói egymáshoz képest, úgy van-15 nak elrendezve, hogy nincs átlátszó hely. Az. egyik vonalzó vonalai az el len vonalzó átlátszó vonalait (akarják. Az-ál'ai, hogy a (2) csíkot estik eHc'juk, a.z állandó erősségű fényforrás, pl. ívlámpa, még nem 20 idéz elő világosabbá válást az á!nézetben, inert a vonalzó-ho-sszcsíkck 'eltolódása önmagában való eltolódást jelent. Min-len egyes (1) csíknak chnozgatá.sakor azonban a felület világosabbá válása következik be 25 és pedig azon ,a helyen, amely a két vonalzóra nézve közös, tilsát a keresztezés helyén. A keresztezési felület lehet egyetlen vonalzó elem, vagy pedig vonalzóeleniskből alkotott csoport. Az utóbbi eset 30 előnyösebb, mert az egész felület világosabbá válásához a esfkok.'.wk rövidebb útja elégséges. A 2. ábrán éppen a jobboldali felső mező, .azaz az (]') és (2') csíkok keresztezés! bel ve « z, mely a legvilá-35 gosabb, míg az (!.') és (2), (!) és <2) és (1) és (2') csíkok keresztezési hely RÍ sötétek. A csíkokra való bontásnak további előnye, hogy azon vonalzósor elniüzgatásáa'.a, mely az egy vonal mentén fekvő elemek 40 sorát közösen eltakarja és legelőször tolódik el, tetszőleges erősségű áramot használhatunk, mivel a hilajdonképeni képmódosulást a harnutirányban fekvő csíkok hozzák létre. A képárum tehát kizárólag 45 ezen utóbbi csíkok működtetésére szükséges, míg az előbbiek mozgatására tetszés szerinti eredetű áram használható. Természetesen az a legcélszerűbb megoldás, hogy a vonalzósorokat vonalzószerűen képez-50 zük ki és egymáshoz képest merőlegesen helyezzük el. A vonalzók egymáshoz képest való hajlását azonban máskép is választhatjuk. A képvisszaadó felület eredeti nagyságú lehet vagy mint diapozitív 55 működhetik, melyen át a, képei tetszés szerinti erősségű fényforrással vetítőfelületre vetítjük. Ebben az esetben kisebb képfelület is elegendőnek bizonyul és a vetítéssel való nagyítás révén, miként ez az általánosan ismert vetítőkészii- 60 lékkel történilc, tetszés szerinti nagyságú vetítőfelületet érhetünk el. Ennélfogva az átvitel, illetve a vetítés épp úgy lehetséges, mint a kép filmeknél, de álló és tartalmát változtató képfelülettel. 65 A A'onalzóberendezést fényrelé gyanánt is használhatjuk és pedig valamely képbontó-készülékkel , pl. Nipkow-tárcsával, tükörkerékkel vagy ezekkel egyenértékű berendezéssel kapcsolatban. E célból egy- 70 máson fekvő és csekély súlyú, pl. vékony celluloidból való két vonalzócsíkot egymáshoz képest elmozgatunk. A két csík közül az egyiket pl. clyr

elektromágnessel mozgatjuk, melynek gerjesztését az egy- 75 másutón érkező, erősített képáramok szabályozzák. Nagy szánná vonalzóvonal alkalmazásával elérhetjük, hogy a vonalzócsík kis mérvű eltolásával az állandó fényforrás fénynyalábja számára nagy 80 és szabad átbocsátó-keresztmetszetet létesítünk. Az adóberendezés letapintott képelemeinek sorrendjében a vevőkészülék vonalzója az adónak hasonlóan fekvő képpontjai fényerősségével arányosan 85 többé vagy kevésbé eltolódik úgy, hogy a vonalzó az eltolódás mértékének megfelelően több vagy kevesebb fényt bocsát át és ily módon az állandó erősségű fényforrásból a vonalzón keresztül küldött 90 fényára mot helyes sorrendben és helyes erősségben szabályozza. Hogy a csíkok munkalöketét még tovább csökkentsük, a két csík mindegyikét külön mágnessel működtethetjük úgy, hogy a vonalzócsí- 95 kok csekélyebb mérvű mozgásakor is ugyanaz a fényáteresztő keresztmetszet keletkezik. A találmány szerinti berendezés tehát az előadottak szerint első sorban egymá- 100 son fekvő két raszterlemezből áll, melyeket nagy fényerejű, állandó fényforrás világít át. Az adókészülékben a képet pl. Nipkow-tárcsával tapintjuk le, úgy, hogy egymás után optikai impulzusok sorozata 105 áll elő. Ezen impulzusokat ismert módon fotocelláival elektromos impulzusokká alakítjuk át, melyek különböző erősséggel érkeznek a vevőkészülékbe vagy vevőkészülékekbe és ezekben felerősítve akként 110 hatnak a. raszterre, hogy a raszterlemezek egymásh-oz képest az áramerősségnek megfelelően különböző mértékben tolódnak el. Ezáltal több vagy kevesebb fény hatolhat a raszterlemezeken keresztül. Az 115 áthatoló fényt már most ugyancsak Nipkow-tárcsa fogja fel, mely az adókészülék tárcsájával szinkron fut. Ezáltal a Nip-