105288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok desztillálására

_ 4 — A dobok forgása folytán a kontaktus­massza egymástól független elemeit ké­pező egyes szemcsék folytonosan viszono­san mozognak. A forgássebességet úgy B választjuk meg, hogy a forgás közben a dobokban kialakuló rézsű közelítőleg pár­huzamos legyen annak a nyílásnak a sík­jával, amelyen át a kamrák a (21) térrel közlekednek. 10 A (22) és 22') kamráikban szívószerke­zeittel depressziót idézünk elő, úgy hogy a gázok ós gőzök a szemcsehalmazokon keresztüláramolni kénytelenek. Bközuen ugyanazon reakciók mennek végbe, mint 15 aminőket korábban ismertettünk. Mint az előbbi esetben, a szemcséken a belépő gőzök és gázok részben elbomolva, katalizáló bevonatot létesítenek; emellett a gázokban lévő por is lerakódik. 20 A szemcsék folytonos mozgatása meg­gátolja a szemcsék közti hézagok eltömő­désőt, a szemcsékre lerakódott bevonat pedig, ha nagyobb vastagságú lesz, levá­lik és a dobok nyílásain keresztül a (21) 25 kamrába hull, ahonnan a párolgási mara­dékokkal együtt távolítható el. E célra (24) leszedőkést is alkalmazhatunk. A 4—5. ábrában egy másik kiviteli pél­dát látunk. 30 A (31) kamra egész belsejét (37) elemek töltik ki, melyek mindegyike egy acélkö­télből és ebbe bekötött harántirányú acél­sörtékből áll, úgy hogy mindegyik elem hajlékony, vékony drótkefének tekinthető. 35 Ezeket az elemeket a (31) kamrában egy­más tőszomszédságában függesztjük fel a (38) lécekre, melyek a (41) függélyes orsók (40) villáira erősített (39) tömbben fek­szenek. 40 Ez az egész szerkezet a reakciókamra fölött helyet foglaló (42) kamrában van, melybe a (31) reakciókamrából lépnek a gázok és gőzök, melyek azután a (43) csonkon át távoznak a fel nem rajzolt 45 kondenzáló készülékekbe. A (41) orsók tömítően nyúlnak keresz­tül a (42) kamra felső falán s a (46) szíj­dobbal forgatott (44) tengely (45) bütyök­tárcsái révén mozgathatók, úgy hogy 50 ilyen módon a katalizáló elemek folyto­nosan mozgathatók. A (31) térben külső fűtéssel tartjuk fenn a megkívánt hőmérséket; a (42) térben depressziót idézünk elő, úgy hogy a gázo-55 kat és gőzöket a (31) kamrán át keresztül­szívjuk. Ezen esetben is úgy mennek v a reakciók, mint a korábban ismer­tei ett példáknál. A 6. ábrabeli példánál az elemek egy része a (39) keretre szerelt (38) lécekről, 60 az elemek többi része pedig a (39') ke­retre szerelt (38') lécekről lóg le. A (38) ós (38') keretek (41) ós (41') szárait (47) és (47') excenterekkel váltakozva ellenté­tes irányokban mozgatjuk idestova. 65 A fenti példákból kitűnik, hogy az ele­meket igen. sokféleképen képezhetjük ki. és sokféle módon mozgathatjuk. Lényeges, hogy az elemek sűrűn legyenek, egymás mellett, nagy felületet szolgáltassanak, 70 fűthetők legyenek és annyira lehessen őket mozgatni, hogy lerakódó por vagy kátrány ne tömhesse el a berendezést. Ezen feltételek betartasakor az el-nnek között áthaladó gőzök és gázok az eleme- 75 ken önműködően létesítenek nagyfeszületű katalizátort, miközben az elemek viszo­nyos mozgatása állandóan biztosítja a a gázok és gőzök áramlási útjainak sza­badságát. 80 Szabadalmi igények: 1. Eljárás szilárd vagy folyékony szén­tartalmú nyersanyag desztillálásakor keletkező gőzök krakkolására, melyet az jellemez, hogy a gőzöket a légköri 85 nyomást megközelítő nyomáson kívül­ről fűtött kamrában folytonosan moz­gatott, nagyszámú, egymástól függet­len, kis katalizáló elem közötti rése­ken és hézagokon vezetjük keresztül. 90 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a ka­talizáló elemeket jó hővezető anyagból készítjük. 3. Az 1. vagy 2. alatti eljárás foganato- 95 sítási módja, melyet az jellemez, hogy az egyes eleinek katalizáló anyagból vannak vagy legalább is ily anyagú bevonatuk van. 4. Az 1—3. igényeik bármelyikében védett 101 eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az egyes elemeket váltakozó sorokban rendezzük el fis minden, második sort a szomszédos so­rokkal ellentétes, meg-megujuló, vi- IOÍ szonylagos mozgásban tartunk. 5. Az 1—4. igényeik bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a katalizál ás nor má­lis menete közben a szénből való ka- ni talizátort magából a katalizáló reak­cióból keletkeztetjük ós rakatjuk le. 6. Berendezés az 1—5. igények bármelyi­kében védett eljárás kivitelére, jelle­mezve jó hővezető, katalizáló anyag- 11 ból való, vagy ilyen hatású anyaggal

Next

/
Thumbnails
Contents