105242. lajstromszámú szabadalom • Higanygőz egyenirányító

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105242. SZÁM. — VIT/g. OSZTÁLY. Higanygőz egyenirányító. A. G. JBrown Boveri & Cie cég Baden. A bejelentés napja 1928. évi május hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 13-ika. A Mganygőz-egyenirányítóknak ismert tulajdonsága, hogy visszagyujtásra hajlamosaik, hacsak előállításuknál és üzemükinéi a különböző zavaró okokat a legnta-5 gyobb gonddal ós ,figyelemmel ki nem küszöböljük, mely célból elméleti és gyakorlati utakon igyekeztek azon körülményeket megállapítani, melyek a vissza,gyujtások szempontjából tekintetbe jiönneik. E 10 vizsgálatokból kitűnt, hogy célszerű az ainódokat olykóp rendezni el, hogy azok lehetőleg gáz,mentes térben legyenek, miért is oly berendezésekről gondoskodtak, amelyek a fcaitódról felszálló higanygőzö-15 iket, melyek mindenkor bizonyos gázmennyiségeket hoznak magukkal, az anódoktól eltérítsék, olykép, hogy utóbbiakon a gázok össze ine sűrűsödhessenek. E berendezés azonban a teljes siker elérésére 20 nem elégséges, mivel miként a gyakorlat mutatja, nem elegendő, ha az anódtórben csekély gázsűrűség uralkodik, hanem az is iszükséges, hogy az anódokat közvetlenül körülvevő térben csekély higany-25 gőzsűrűség uralkodjék. Elegendő csekély higany gőzsűrűségnek elérésiére nem elegendő, ha a felszálló higanygőzöket egyszerűen eltérítjük, mivel a teljes egyenirányítóitartányt kitöltő, expandáló hi-30 ganygőz véigül mégis az anódterekbe jut. A találmány szieirimt az ainódterekben a gőzsűrűség azáltal csökkenthető, hogy a térnek hőfokát az anódok .közelében felfokozzuk. Anódtérként az anódhiively ál-35 tel körülfogott tér jön tekintet be, mely térnek hőfokát célszerűen elrendezett fűtőberendezésekkel emelhetjük, melyeket idegen áram, vagy pedig az egyenirányítónak saját árama (például a fényív 40 maga) táplál. A fűtőberendezés fűtődróitokból vagy egyenértékű szerkezeti elemekből állhat, amelyek az lanódhüvelyeken belül vagy kívül vannak elrendezve és az anód,hü velyeket elegendően magas (500—300°-ig 45 terjedő) hőfokra hozzák. E fűtést az egyenirányítóinak üzem behelyezése előtt és üzombehelyezése után kell működtetni. Ily esetben a fütőáiramot legcélszerűbben külön fütőtriainsfoirmátorból vehetjük, me- 50 lyet mihelyt a fényív árama elegendő l'ütőenergiát szolgáltat, lekapcsolhatunk. Ennek lehetővé tételére az anódhüvelytérbe oly résziek építhetők be, amelyeket a fényív annyira felhevít, hogy az anód 55 záróidőiszaika alatt is az anódhüvelytéTnek hőfoka elegendő magas marad. A fényi vből e célra elvont energiamennyiség általában nagyobb feszülíségesést fog eredményezni. Éppen azért erre a részek be- 60 építésekor tekintettel kell lenni és gazdaságossáig szempontjából megengedhetetlen feszültságesiést el kell kerülni. Ha a beépített részek fémből állanak, amelyeket kizárólag az előreirányuló áram hevít, úgy e 65 fémrészeknek a legrövidebb idő alatt legalább is sötétvörös izzásba kell jönniök és az előforduló legnagyobb túlterhelések esetén sem szabad, semmi körülmények között elolvadniok. Ez okból oly elrende- 70 zés, mely vékony wolfraimpálcákból készült kalitkából áll, igen előnyös, amiként általában e célra magas olvadási ponttal bíró fémek előnyösen alkalmazhatók. Sok esetben azonban lágyvasból vagy elírom- 75 nicikelből álló fűtőelemek is megfelelnek. A rajznak 1—4. ábráin a találmánynak több példaképpeni, kiviteli alakja van feltüntetve. Ez ábrákon (g) higanygőz-eigyeinirányí- 80 tót, (a, al, a2) az egyenirányítóniak anódjait (az anód és fázisszáni tetszőleges le-