105193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kapillárisoknak, különösen a műselyemgyártásnál használatos fonócsöveknek vizsgálatára

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105193. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kapillárisoknak, különösen a műselyemgyártásnál használatos fonócsöveknek vizsgálatára. Miskolczy Elemér oki. végy ész mérnök Magyaróvár. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 11-ike. Műselyem gyártásánál, különösen a száraz kiejtéssel dolgozó fonó eljárásoknál egyenletes szálkópzés végett fontos, hogy az egyes kapillárisok az időegység-5 ben egyenlő mennyiségű, tehát egyenlő hossz mellett egyenlő vastagságú szálakat szolgáltassanak. Ennek előfeltétele, hogy a kapillárisok fonónyílásai, illetőleg azok folyadékcsatornái egyenletesek legyenek. 10 Az egyes kapillárisok szolgáltatta szálak közötti átmérőbeli különbségek annál inkább számot tesznek, minél vastagabb az elemi szál, tehát pl. lényegesek lehetnek a száraz kiejtésű eljárással dolgozó Char-15 donnet-féle selyemgyártásnál. Ez utóbbinál a szálak rendszerint több denier vastagságúak és a. fonócső kapillárisa hosz szabb, mint aminőt a nedves kiejtésű el járásnál szoktak alkalmazni. Ennek kö-20 vetkeztébein nagyobb a kapillárisnak a fonófolyadékra gyakorolt fojtóhatása is és így könnyen előfordulhat, hogy a kapillárisok nem szolgáltatnak egyenlő mennyiségű száraz anyagot. Már pedig ha 25 a szálak vastagsága egymás között nem; egyenlő és azok között aránylag nagy eltérés van, úgy az ilyen fonalakból gyártott selyem fogása és festhetősóge nem felel meg a kívánalmaknak. 30 A leírt hátrányos jelenség megakadályozása végett a kapillárisokat vizsgálat alapján osztályozni szokták. A vizsgálatot rendszerint fénytani úton végzik, amennyiben a kapillárisok képét, vetítés 35 útján hasonlítják össze, vagy mikroszkóp alatt mérik. A kitűzött célt ezekkel a módszerekkel nem sikerült teljes mérték ben elérni, azonkívül e módszerek körülményesek is, mert minden egyes kapillárist külön-külön kell vizsgálatnak alá- 40 vetni. A találmány értelmében a vizsgálatot úgy végezzük, hogy a mérendő kapillárisok mindegyikén azonos nyomású folya dékot áramoltlatunk át és az egyes kapil- 45 lárisokból ugyanazon idő alatt kiáramló folyadékmennyiséget mérjük. E végből a kapillárisok egy csoportját erre készült készülékbe fogjuk éls azokon közös tar tányból folyadékot nyomunk át. E mérést 50 nem szükséges a fonóifolyadékkal végezni, hanem használhatunk e célra valamely más folyadékot, pl. olajat is. Az ilyen ellenőrző folyadék átsajtolásához alkalmazott nyomást aszerint választjuk meg, 55 hogy mekkora az ellenőrző folyadék viskozitása. Az új eljárás kapillárisok tömeges vizsgálatára alkalmas, igen pontos eredményeket szolgáltat és lényegesen egysze- 60 rűbben végezhető, mint a.z eddig használt eljárások. A találmány szerinti eljárás foganatosítására való készüléket a rajz kapcsán ismertetjük, mely az elrendezést vázlato- 65 san példaképpeini megoldásban mutatja. Az 1. ábrában a berendezés vállalta rajza részben metszetben, a 2. ábrában a kapillárisok befogószerke 70 zete éis az ellenőrző folyadék vezetéke keresztmetszetben, a 3. ábrában a 2. ábrabeli szerkezet elől nézete látható. Az (A) tartályban van az ellenőrző fo- 75 lyiadék, mely ismét a (B) csövön a (C) szivattyúba áramlik. A (C) szivattyút (T) közlőműről hajtjuk és a szivattyú az el-