105180. lajstromszámú szabadalom • A rádióvevőkészüléket az adás végén önműködöen kikapcsoló készülék

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jnSpfc SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105180. SZÁM. — Vll'j. OSZTÁLY. A rádióvevőkészüléket az adás végén önműködően kikapcsoló készülék. Sokheg-yi Béla műszaki rajzoló és Pethő András műszaki rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó ll-ike. Ismeretes, hogy a rádiókészülékeket az adás végén gyakran elfelejtik kikapcsolni, ami főiképen telepes készülékeknél káros, mivel ezzel a telepek gyorsan kimerülnek. 5 A találmány oly készülék, mely a irádióvevőkésziüiéket az adás végén önműködően kikapcsolja. A találmány lényege a következő: mindaddig, míg adás van, a legutolsó eső anódáiramkör éhen hullámzó 10 erősségű áram kering, mihelyt pedig az adás megszűnik, az anódáram állandó erősségűvé válik. A találmány szerint már most az utolsó eső anódáramkörébe membránt befolyásoló elektromágneses 15 készüléket iktatunk. A membrán tehát az adás-szünetekben nyugalomban van, az adás alatt pedig rezeg. Azon kívül fényforrást alkalmazunk, továbbá a fény hatására villamos ellenállását változtató sze-20 Iónt és a fényforrás és szelén közé folyadék rétegeit iiktaitunk, mely folyadékba, benne oldhatatlan!, poralakú anyagot teszünk, mely nyugalmi állapotban (adásszünetekben) a folyadéktiartány fenekére ülepszik, 25 miáltal a folyadék megtisztul és a fénysugarakat átbocsátja, míg ha a membrán rezeg és így a folyadékot, vagy üledékét a membránnal kapcsolt üledékfelzavaró szervek útján rezgésszerű rázkodások érik 30 (adás alatt), akkor az üledék a folyadékkal keveredik, azt zavarossá teszi és a fénysugarak a folyadékrétegen csak csökkent mértékben hatolhatnak át. Ilyképen elértük, hogy adás ailatt a szelénnek más 35 az 'ellenállása, mint adásszünetekben és módunkban van az adás végén bekövetkező ellenálláscsökkenésit arra felhasználni, hogy a rádióvevőkészülék fűtőáramkörét önműködően megszakítsuk. A rajzon a találmánynak két példa- 40 képeni, vázlatos, kiviteli alakját láthatjuk. Az 1. ábrán az első kiviteli alak a rádióvevőkészülék anód- és fűtőkörével kapcsolatban vázlatosan, a 45 2. ábrán az 1. ábrához tartozó nagyobb léptékű részlet, a 3. ábráin a 2. ábra részletének távlati képe, a 4. ábráin végül a második kiviteli alak 50 vázlatosan látható. A rádióvevőkészüléknek (1) az utolsó csöve és (k) hangszórója, (m) az anódtelepe ós i(n) a ,fűtőtelep©. Jelein példánál a hangszóró kapcsaihoz párhuzamosan a (j) elek- 55 tromágnest kapcsoljuk, mely, ha lüktetőáram gerjeszti, az (i) membránt rezegteti. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (b) f oly adóktartárny hengergyűrű alakú, melynek közepén a villamos (d) lámpácska van. 60 míg a fol yadék tartány külső oldalán a (c) szelémrúd van. A folyadéktartány fenekén a folyadékban oldhatatlan finom poralakú (f) anyag van, mely anyag üledéket alkot. A fényforrás és a szelén a folyadék üledé- 65 kének magassága felett van. A folyadéktaritáinyniak (g) membránfeneke van, melyet az (i) membránnal (h) rudaeska kapcsol össze olykép, hogy az (i) membrán rezgésekor a (g) tartányfenék is rezeg. A 70 (c) szelénrudait az; (o) kapcsolómáignes áramkörébe iktatjuk. Ha a szelént fény nem éri, akkor az (o) villamdelejen áthaladó áram nem elég erős ahhoz, hogy a