105170. lajstromszámú szabadalom • Feszítő csavarszerkezet

Megjelent 1933. évi február hó 224-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105170. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Feszítő csavarszerkezet. Kaczander Ernő gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi májas hó 15-ike. A találmány az ismeretes feszítő csavarszerkezeitek ama fajtájából indul ki, amelynél a jobbmenetű orsó el van különítve a balmenet fi orsótól, a jobbmenetű, 5 anya azonban egybe van erősítve a balmenetű anyával. A találmány célja, hogy általános használhatóságú, kifogástalan; szilárdságú és pontosságú, üzembiztos szerkezetet nyújtson. 10 Ismeretes csavaros vasducolók, amelyek meneteit az orsóra erősített hüvelyek pormentesítik és amelyek csupán keskeny árkok kiducolására valók. Az ily dncolók: ;húzóerő kifejtésére nem alkalmasak s 15 nyomószilárdságuk is korlátolt, mert éppen középen, vagyis a kihajlásra legjobban igénybevett helyükön a legvékonyabbak és leggyengébbek, de orsóik különben is könnyen elhajlanak, mert vezetésük: 20 megbízhatatlan. További hátrányaik, hogy) több ponton kibiesaklanak, orsóvégeik hozzáférhetetlenek, összeszerelésük és szétszedésük körülményes, valamint hogy az anyaim enetek üzemben közvetlenül nem 25 ke-nhetők és hogy kenőzsírtöltésre alkalmas zárt terük sincsen. A találmány mindezen hátrányokat kiküszöböli és lényegében véve a bevezetőleg meghatározott fajtájú, feszítő csavar-30 szerkezetek ama tökéletesítése, hogy az anyák szabad, vagyis egymástól elfordított végének, az orsóit tengelyirányban lazán közrefogó és szabadon végződő, vagyis feszítőigénybevételtői] mentes toldata van. 35 Az ily toldat ugyan új alkatrésszel szaporítja az eddigi közönséges csavaros feszítőszerkezeteket, azonban az orsók végeit szabadon hozzáférhetőknek hagyja meg, úgy hogy ugyanazon szerkezettel 40 akár húzó, akár nyomó feszítést gyakorolhatunk, ezenkívül további új előnyöket is nyújthat, amint ezt a leírás folyamán közelebbről részletezzük. A rajzok a találmány szerinti csavaros feszitőszerkezet néhány kiviteli példáját 45 vázlatos hosszmetszetben tüntetik fel. Mindenütt (1) és (2) a jobbmenetű, (3) ós (4) pedig a balmenetű orsó, ill. anya, (5) az anyákat egymással egybeerősítő köpeny, (6) pedig az anyák toldata. 50 Az anyák (6) toldata mindhárom ábrái szerint érintkezik a vele közrefogott orsóval, amely így az anyán kívül, második vezetésit lel, úgy hogy az orsó biztos központosítást és kihajlás elleni védelmet 55 nyer. A (6) toldatokat, mindhárom ábra szerint, ugy szerkesztjük, hogy a toldat az (1, 3) orsók legkülsőbb állásában is fedi a vele közrefogott orsónak valamennyi, 60 az illető (2, 4) anyán kívül maradó menetét. Így a toldatok, eddig leírt szerepüköul tiilmenőleg, pormentesítik is az orsókat, egyszersmind pedig (7) üregeket létesítenek, amelyek teltsége, üzem közben, gya- 65 korlatilag alig változik, úgy hogy ezen üregek kenőzsírtöltós felvételére alkalmasak. Egyébként a (8) kenőlynkak jelzik, hogy a (24) anyákat üzem közben is, közvetlenül és folytatólagosan kenhetjük ési 70 iakár nagynyomású kenőszelencót alkalmazhatunk. A 3. ábra szerint a (6') toldat (9) nemezgyűrűben érintkezik a vele közrefogott orsóval, úgy hogy a (7) üregek kifelé tő- 75 mören záródnak. Nemezgyürű helyett egyéb tömítőgyűrűt is alkalmazhatunk. E gyűrűk egyúttal mintegy söprik is az orsókat. Az 1. és 2. ábra szerint a (2, 4) anyák 80