105166. lajstromszámú szabadalom • Képfelbontó, illetve összerakó készülék távolbalátó vagy képtáviró berendezéshez

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105166. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Képfelbontó illetve összerakó készülék távolbalátó vagy képtávíró berendezésekhez. Fftrst György főiskolai hallgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 28-ika. A találmány távolbalátó vagy képtávíró berendezésekhez való képfelbontó, illetve öszerakókészülék, mely az eddigi ily ké­szülékektől (Korn-féle hengertől, Nipkow-5 tárcsától stb.) már az alapelv tekintetében is teljesen eltér és az eddigiekkel szemben egyszerű és olcsón előállítható kiképzésé­vel, főleg azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb hatásfokával tűnik ki, amint azt 10 később közelebbről kimutatjuk. A találmány, mely képeknek, élő sze­mélyeknek vagy tárgyaknak akár egy­színben, akár több színben, vagyis termé­szetes színekben való továbbítására és 15 akár álló, akár mozgóképek átvitelére alkalmas, két szétbontó elemmel dolgozik és azon alapszik, hogy ha két egymásra helyezett, egymást keresztező irányú, egyébként tetszőleges, célszerűen azonban 20 szimetrikusan elhelyezett azonos vonal (pl. két közvetlen egymás meülletti síkok­ban levő torzegyenes vagy két, adott függ­vényi'í görbe) egymás felett különböző sebességgel elmozog, akkor a két vonal 25 metszéspontja mindig más és más, esetleg időszakosan visszatérő helyre tevődik át. A metszéspontok által leírt görbe alakja, a két vonal sebességének viszonyától, va-1'amint mozgásuk abszolút irányától! függ. 30 A gyákorlati megvalósításhoz a vonala­kat fényáteresztő résekkel helyettesítjük, azok hordozófelületeit pedig fényáthatlan anyagból készítjük. Egyszerű szerkezeti megoldáshoz jutunk, 35 ha a vonalakat (réseket) két egymásmel­letti, egymással párhuzamos síkú koron­gon alkalmazzuk, még pedig a középpont­tól azonos radiális távolságokban, de a rések hordozója két hengerfelület vagy 40 végnélküli szalagpár is lehet. A korongpáron lévő rések, mint jeltez­tük, tetszőleges,, egymástól különböző gör­bék lehetnek; árfeltétel csupán az, hogy mozgásuk közben egymást akként ke­resztezzék, hogy a metszéspontok helye 45 folytonosan változzék. Könnyebb előállí­tás végett a két korongon egymással azo­nos alakú réseket készítünk, de a két ko­rongot akként helyezzük el, hogy a ko­rongok rései egymáshoz képest szimetri- 50 kusan ellenkező hajlásúak legyenek. Ez esetben a két korongot közös axis körül, egymásba helyezett tengelyekkel szerel­jük fel. A vonalak alakjának különböző meg- 55 választásával nagyszámú különböző meg­oldásokhoz juthatunk, a vonaliak alakját megszabó analitikai geomteriai függvényt azonban minden esetben célszerű ákként megválasztani, hogy egyrészt a metszés- 60 pontok által leírt görberészek egymáshoz csatlakozzanak, illetve egymáshoz simul­janak és hogy másrészt egymást lehetőleg mindig azonos szög alatt messék avégből, hogy a metszéspontot a valóságban kép- 65 viselő kis alakzat (képbontó elem) a maga alakját lehetőleg ne változtassa; legcél­szerűbb, ha a rések egymást 90° alatt met­szik, mert ez esetben a képbontó elem alakja kis négyzet vagy ezt megközelítő 70 idom, ami a képátvitel tisztaságát fokozza. Az imént említett feltételeknek meg­felelő vonalak: korong esetén archimedesi csigavonal-ívrészek, hengerek esetén csa­varvonalak, végtelen szalagok esetén pedig 75 egyenesek. E esigavonalrészeknek megfelelő rése­ket hordó korongpár esetére matematikai­lag pontosan levezethető, hogy a két-két metszéspontjainak mértani helye, vagyis 80

Next

/
Thumbnails
Contents