105143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok feldolgozására
Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT jKgML SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105143. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kátrányok feldolgozására. Bolgár László egyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1927. évi december hó 21-ike. Az elsőbbség napja 1928. évi június hó 19-ike. Jelen találmány különféle hátrányok feldolgozásánál alkalmazható eljárásra vonatkozik, mely az eddigi eljárásoknál gazdaságosabban foganatosítható. 5 Már ajánlották a kátrányok széitválasztását kénsiavval való keverés és melegítés által végezni, de az eddig ismerteitett ily eljárásoknál az anyagot legfeljebb 100 C°-ig hevítették. 100 C°-on a szétválás nem; 10 tökéletes, a szurok lágy, egy része a felső rétegben marad s így annak minősége igen erősen romlik, ezenfelül az eredmény mindig bizonytalan volt, Kísérletileg megállapítottam, hogy 200 C° fölött a szétválás 15 vagy nem is megy végbe, vagy csak igen tökéletlenül. Ellenben 120 és 200° között, célszerűen 150—160 C' -on a szétválás tökéletes, az eredmény mindig egyenlő, a felső réteg szurokmentes, a paraffinokat 20 dupla koncentrációban tartalmazza, és fenolmentes, az alsó réteg pedig egy kemény paraffinmentes szurok, mely víztelenítésre többé nem szorul. További előnye ezen eljárásnak az, hogy a kén-25 savval kezelt vizes kátrány nem fut és mire a szétválás temperaturáját elértük (160 C°), a víz simán és gyorsan elpárolgott. Az eddigi eljárások sarkalatos hibája. 30 nemcsak a tökéletlen szétválasztás volt, hanem az is, hogy a szétválasztás után az eljárást befejezettnek tekintették, holott a szurok feldolgozása csak ekkor veszi kezdetét. Eddigelé az alsó rétegben egy 35 benzolban teljesen oldhatatlan rossz savgyantatartalmú szurkot kaptak, ami miatt az eljárások nem voltak és nem lehettek gazdaságosak. Nem ismerték fel azt, hogy az alsó réteg egy oldhatatlan 40 savadditiós termék, mely antracén olajjal nem keverhető, magasabb hőmérsékletet nem bír el, mivel 250° fölött koksztömeggé alakú] át. Az alant leírt eljárással ezeket a hátrányokat kiküszöböljük. Paraffintartalmú kátrányok szétválasz- 45 tásánál a szurkot savazás után 130—200 C& közti hőmérsékletre legcélszerűbben 150—160 C'--ra hevítjük, mely hőmérsékletnél a szétválás tökéletesen végbe megy, amikor az üledékben kemény, az alábbiak 50 szerint kitűnően feldolgozható szurkot kapunk. Az üledék fölötli folyékony rósz, mely lényegében a kátrány olajtartalmából áll az üledékről leönthető és tetszésszerinti 55 .ismert módon feldolgozható. Célszerűnek mutatkozott ezen olajat hideg állapotban rafí'inálm és az így kapott savgyantát a legközelebbi nyersanyag mennyiség szétválasztására felhasználni. 60 A kátrány fentleírt szétválasztásánál kénsav helyett bármely kénsavat vagy más SOi gyököt tartalmazó anyagot, így különösen savgyantákat is alkalmazhatunk; utóbbiak alkalmazásánál még azt 65 az előnyt is elérjük, hogy a szétválásnál a savgyantában levő olajok és szurkok is szétválnak, úgy, hogy a savgyanta, amely eddig teljesen értéktelen, sőt káros hulladékot képezett, ily módon két érté- 70 kesíthető részre bontatik, amelyek a kátrányból kapott szurok- és olajtermelést növelik. Minthogy a sav gyantában a kénsav tömény állapotban van jelen, célszerű az anyaghoz a. kénsav hígítása céljából 75 vizet keverni. A savazással fenti módszerek szerint kapott szurkok feldolgozása: Feltaláló felismerte azt, hogy a savakkal való szétválasztás által nyert szurkok 80 savaddiciós termékeket tartalmaznak,
