105111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására
— ti — nessavnak az ércbe való hatolását lényegesen elősegíti, úgy hogy alacsonyabb hőmérsékeket lehet alkalmazni s a ferrovegyülettart almat jobban lehet- szabá-5 lyozni, az éve tehát kiválóan alkalmas lesz a rákövetkező találmány szerinti klórozó pörkölésre. Épp úgy, mint a klórozásnál, a szulíátos pörkölésnél is ajánlatos, ha —o állapotban 10 lévő reagensfémvogyület, pl. vasvegyület legyen jelen. Ilyenkor az előkészítés hasonlóan megy végbe, mint a klórozépörkölés. Az éve hőmérsékét ilyenkor szintén í'o lö kozatosan kb. 450—550 '-ig növeljiik, a/ oxigén belépését szabályozzuk úgy, hogy elég —o reagensvegyiilet maradjon az előkészítés után az előkészített ércben a rákövetkező klórozőpörköléshez. Ha az elő-20 készített ércet közbevetve lúgozni akarjuk, akkor célszerű a szulfátos pörkölés végén a vasat teljesen oxidálni s a lúgzás után a rákövetkező klórozőpörköléshez szükséges mennyiségű ferrovegyület je-25 lenlétéről a, már korábban ismertetett módok egyikén gondoskodni. Az előkészítő szult'átos pörkölés gyakran szükséges olyankor, amikor szulfidos érceket agyonpörköltek vagy rosszul pör-30 kőitek, vagy amikor a klórozópörkölés előtt némely értékes temet pl. rézszulfát, cinkszulfát sík alakjában ki akarunk lúgozni, 1. példa: 20% rezet, 12% antimont és ton-35 mamiként kb. 1400 gr. ezüstöt, vassal és más szokásos felőzményekkel tartalmazó szulfidos ércet cm.-ki'íit 50-szemű szita finomságig őröltünk, órán iáit kb. 475°-nál pörköltünk, vízzel félnedvessé tettünk 40 s azután ugyanazon hőmérsékem újra pörköltünk. A pörkölt éircet ezután megint az előbbi finomságra őröltük. 4%-os hideg kénsavoldatban levegővel 6 órán át kevertük s azután vízzel mostuk, úgy hogy 45 a réz főitömegét kivontuk. A maradék még 1.0—1.5% rezet tartalmazott, továbbá az összes ezüstöt és antimont, vasoxidult és kb. 2% szulfidként. Az ércet ezután félnedves állapotig szá-50 rítottuk, o% konyhasóval kevertük s klórral hoztuk érintkezésbe; ezután az ércet tokos kemencébein 4 órán á.t 100°-ról 450°-ig hevítettük, miközben sok gőz és sósav és egy kevés klói- fejlődött. Az ér-55 cet időközömként átforgatjuk s a hevítés közben kor,látóit mennyiségű levegőt bocsátottunk át. A jelzett idő elmúltával n csökkenő füstölés jelezte, hogy a ferro- ás nátrium-kloridok elbomlása. végéhez köze ledik. A kihűlt ércet forró vízzel lúgoz- 60 tuk, ami által a réz 99%-át vontuk ki, míg az ezüst majdnem, teljesen ammoniákoldhatóvá vált. Az antimonnak egy részét híg nátiriunilúggal ki lehetett lúgozni. 2. példa: Egy nagy telepekben előfor- 65 dúló vasat, ként, kovaisava.t, stb. tartalmazó nagyon tűzálló réz-, nikkel-, kobailtércet, melyeit eddig csak költséges kohászattal lehetett feldolgozni cm.-kint 50 szemű finomságig aprítottunk, 475° alatt 70' 'á1 á óráin áit pörköltünk, ezutáin újra az előbbi finomságira őröltük s 2%-os konyhasóoildattail féinedvessé tettük. Ehhez a félnedves anyaghoz 1% konyhasót kevertünk s azután a találmány szerint klóroztuk. 75 Kénessavra meni volt szükség, mert már -a pörköléskor képződtek szulfátok. A klórozás közben a kemeneetoikbam lévő anyagot először fokozatosan 2 órán át kb. 8003 -ig s azután -további két órán át foko- 80 aatosaax kb. 475°-ig hevítettük korlátolt levegőbevezetés és gyakori megkever és közben. Lehűlés után az anyagot vízzel kilúgoztuk s ezzel az értékes fémek túlnyomó részét elkülönítettük, mint ezt a 85> következő összeállítás mutatja: Kém tíredeti ércben Lugzási maradókban nikkel 4.5% 0.16% kobalt 0 33% 0.13% réz 0.26% 0.0 % 90 ,1 példa: 40—45% vasait, kb. 30% ként, 3.02% rezet, 1.17% kobaltot és 0.5% arzént kevés foszforral tartalmazó ércet em.-kint 50-szemű szita finomságig aprítva 3Í4 órán át 475° alatt pörköltünk, azután 95 újra az előbbi finomságra őröltük és hidegen előbb 4%-os kénsavva,l s azután vízzel lúgoztuk, amíg a szulfátokat ki nem mostuk. Az érc. l ezután kb. 15% víztartalomig megszárítottuk, miáltal félnedves 100 állapotba kerül s ezután a találmány szerint klóroztuk. A klórozásnak alávetett érc elegendő ferrovegyületet tartalmazott. A klórbevezetés közben az ércet kevertük s minthogy a reakció felmelegedéssel ment 105 végbe, u klórt csak fokozatosan vezettük be. Az ércet ezután tokoskemencében légáraimban 4 órán á,t fokozatosan 100°-ról 450°-ig hevítettük. Ezen időtartam végén no a csökkenő klór-sósavfejlődés jelezte, hogy a feriroiklorid túlnyomó része már elbomlott. Az ércet lehűtése után vízzel kilúgoztuk; a réz 98.1% ^át, s a kobalt 96%-át tudtuk kivonni. A lúgzási mara- 115 dák vaisgyártásra volt használható, mert a pörkölés közben, ill. a lúgzáskor a kén,
