105111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására
Megjelent 1933. évi február lió 27-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105111. SZÁM. — Xll/'tl. OSZTÁLY. Eljárás ércek feldolgozására. Meyer Miiieral Separation Company cég1 Pittsburgh. A bejelentés napja 1931. évi április hó 25-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1930. évi október hó 8-ika. A találmány érceknek vagy egyéb fémtartalmú anyagoknak részbein pirometallurgiai módokon végzeitt olyam feldolgozására, vonatkozik, mely az értékes fémek 5 könnyű elkülönítését teszi lehetővé. Fő célja olyan eljárás létesítése, melynek segélyével mesterséges vagy természetes, esetleg nagyon tűzálló Vagy bonyolult összetételű ércekből, hulladékokból s 10 egyéb anyagokból az értékes fémek kilúgzását gazdaságosan és jobb hozadékkal végezhetjük. A találmány egy különös célja olyan klóroz,óeljárás létesítése, mellyel könnyen 15 és gazdaságosan tehetjük oldhatóvá a nyersanyagban lévő értékes fémeket; különösen alkalmas az eljárás oxidtípusú nyersanyag feldolgozására, ami alatt nemcsak oxidokat, hanem szulfátokat, szi-20 likatokat és karbonátokat is értünk. A találmány azon felismerésen alapszili, hogy reagensgázokat olyan különlegesen hatékony feltételek mellett lehet az érchez, juttatni, amelyek betartása esetén 25 az értékes íémtiartalom könnyen kilúgozható alakba jut. Különösen fontos az a felismerésem, hogy a reagensgáz akkor alakítja át igen h/atékonyan és messzemenően az értékes fémeket oldható vegyü-30 letekké, ha a nyersanyag egy alacsonyabb vegyértékű reagensfémet tartalmaz s emellett a reakció egy bizonyos időpontjában megszabott mennyiségű nedvesség is van jelen. 35 Megállapítottam továbbá, hogy az említett reagensfémet ós nedvességet tartalmazó anyagra a gázreagens előbb közelítőleg légköri hőmérséken hat s a hőmérsék azután kb. 100°-ra emelkedik, az oldhatóvátétel kedvezően megy végbe s ezt még fokozni lehet, ha a hőmérséket ezután oxigén jelenlétében 200—400°-ra növeljük. A találmány értelmében azokat a tűzálló fémvegyületeket, melyek az eddig tö fent ismertetett behatásoknak ellenálltak volna, ugyancsak oldhatóvá alakíthatjuk a reakció folyamán keletkező klórnak vagy más halogénnek 100° fölötti hőfokon való behatása révén. 50 Az eljárást célszerűen folytonos üzemben foganatosítjuk s e közben a reagensgázoknak egy lényegileg állandó mennyiségét ellenáraniban keringetjük. A leírás keretében a „reagensfém" 55 olyan fémet, pl. rezet, vasat vagy mangánt jelent, mely két különböző (—i vagy —o pl. ferri, ferro) vegyületeket képez. Legtöbbnyire vasat használunk reagensfémnek s épp ezért a leírásban példaképen 60 rendszerint ferro-vegyületeket említünk. A találmány szempontjából azonban a vasoxid-oxidul is ideszámítandó, mert a ferro-vegyületekkel azonos viselkedésű. A találmány részben azon a felismeré- ® semen alapszik, hogy az alacsonyabb vegyértékű, vagyis —0 jellegű reagensfém-vegyület, különösen az —o oxidok a reagensgázokkal sokkal könnyebben reagálnak, mint az —i oxidok. Így pl. víz 70 jelenlétében a ferri-oxid klórhatására, nagyon lassan alakul át kloriddá. Ha ellenben ferro-oxidra (vagy vasoxidul-oxidra) hat víz jelenlétében a klór, könnyen képződik ferroklorid. Hasonlóképen a ?r> ferrioxid sokkal nehezebben reagál víz jelenlétében sósavval, kénsavval, vagy kénessavval, mint a ferro-oxid. Ugyancsak előnyös az a körülmény is, hogy az oxidokon kívül az —i reagensfém- 80
