105108. lajstromszámú szabadalom • Kalitkafegyverzet

Megjelent 1933. évi február lió 27-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105108. SZÁM. VII ',!»•. OSZTÁLY. Kalitkafegyverzet. Ganz és Társa Villamossági Gép-, Wag-gon- és Hajógyár II. T. €ég- Budapest és Dr. liláth v Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 19-ike. A találmány kaiitkafegyverzet főleg indukciós motorokhoz, amelynek lényege, hogy a fegyverzetvezetők (fegyverzetrudak) keresztmetszete helyenként gyen-5 gített, célszerűen áttört úgy, hogy a vezetők (rudak) keresztmetszete, tehát súlya és így egyúttal hőkapacitása is, változatlan ohmikus összellenállás mellett, a szokásos •vezetőknél kiadódó értékek többszörösére 10 növekszik. Kalitkamotorok indításánál tudvalevőleg a rotorban nagy energiát kell meleg alakjában felhalmozni. Minthogy ennek értéke (W=Gct) a vezetősúly a szerkezeti anyag 15 fajmelege és a vezetők hőmérsékletemelkedés szorzatából adódik ki a vezetők súlynövekedése a kalitka-hőmérséklet csökkenésében jut kifejezésre. A találmány szerinti vezető kiképzésé-20 nek további hatása a rúd magasságirányában egyenlőtlen áraméi oszlásban nyilvánul meg. A rajz a találmány tárgyának több példaképem megoldási alakját szemlélteti. Az 25 1. ábra kalitkafegyverzet-rúd elölnézete, melynek egyik hosszélén harántbevágások vagy furatok vannak. A 2. ábra a kalitkahoronyban elhelyezett rúd keresztmetszete. A 30 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a rúd középső övét haránthasítékok sora töri át. A 4. ábra a kalitkahoronyban elhelyezett 3. ábra szerinti rúd keresztmetszete. Az 5. ábra oly fegyverzetrúd nézete, mely-35 nek hosszélein két egymáshoz képest eltolt bevágássor van. A 6. ábra a kalitkahoronyban elhelyezett 5. ábra szerinti rúd keresztmetszete. A 7. ábra helyenként gyengített, de át nem tört rúdrész elölnézete. A 40 8. ábra a kalitkahoronyban elhelyezett 7. ábra szerinti rúd keresztmetszete. Keresztmetszetben helyenként gyengített, célszerűen bevágásokkal, hornyokkal, furatokkal áttört rúdban, áramátmenetnél, 45 különböző áramerősségű rétegek képződnek, miáltal a rúd ohmikus összellenállása megfelelően változik. Az 1. és 2. ábrák szerinti rúdban az áramvonalak, a rúd felső részében, a rúd 50 hosszirányával párhuzamosak úgy. hogy ez a rész teljesen kihasznált, míg a harántirányú (3) bevágásos vagy az egymás mellé sorakozó (4) furatos öv áramot alig vezel úgy, hogy ez az öv ohmikus holtrésznek 5f) tekinthető. A szakadozott vonalak az áramnak ebben az övben való lefolyását jelzik. A bevágások számának és méreteinek kellő megválasztásával az ohmikus holtrész és vele együtt a vezetők összellenállása is 60 megfelelően változik. A 3. és 4. ábrák szerint az (1) rúd középső övét harántirányú (3) hasítékok törik át; ezeket a hasítékokat fent és. lent egy-egy folytonos áramvezető-hosszléc ha- 65 tárolja, mely lécekben az áramvonalak a rúd hosszirányával párhuzamosak. Ennél az elrendezésnél is a (3) hasítékokból áttört középső öv ohmikus holtrésznek tekintendő. 70 Az 5. és 6. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) rúd hosszéleinek mindegyikén egymáshoz képest eltolt (3), illetve (3') bevágások sora látható. Ezen kiképzés folytán is egyenlőtlen lesz az áram lefolyása. 75 Ennél az elrendezésnél az áramvonalak zegzugos lefolyása folytán egyúttal az