105090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniumnitrát előállítására
-Meg-jelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105090. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás ammoniumnitrát előállítására. „Montecatini" Societa Generale per l'Industria Mineraria ed Agricola cég* Milano, mint a Giacomó Fauser mérnök no varai lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1931. évi május hó 22-ike. Olaszországi elsőbbsége 1930. évi junius hó 2-ika. Aitimoniumnitr át gyári előállítását éjidéig úgy valósították meg, hogy a salétromsavat ammóniával telítették és pedig oly készülékekben, amelyeket erősen hű-5 töttek oly célból, hogy a sav hőmérsékletének növekedését reakció közben megakadályozzák. E hűtésnek oka az, hogy a salétromsav forrpontja alacsonyabb az ainmoniumnit-10 rátoldat forrpontjánál, úgy hogy keresztülvihetetlen volna a reakcióhőt az oldatanyalúg elpárologtatására felhasználni, amely eset az ammoniumszulfát előállításánál fennáll. 15 Egy további ok, hogy miért hűtjük erősen az ammoniumnitrát gyártásához való telítőkészülékeket, abban keresendő, hogy a forró salétromsavoldatok gyorsan megtámadják a készülékeket. 20 A salétromsav és ammónia közti reakció által fejlesztett melegnek (hűtővíz segélyével való) elvezetése mindamellett irracionális művelet, amennyiban az ilymódon kapott ammo niumnitrátoldat na-25 gyon híg és így a száraz só kinyerése csak utólagos költséges sűrítéssel történhetik, ami jelentékeny gőzfogyasztással jár. A találmány egyszerű módszerre vonat-50 kőzik, amellyel a nehézségeket legyőzzük ós mely lehetővé teszi, hogy a. reakcióhőt az ammoniumnitrátoldat sűrítésére használjuk fel, anélkül, hogy salétromsavban és ammóniában veszteséget okoznánk. 55 A találmány lényege, hogy a salétromsav és amminia közti reakciót oly edényben végezzük, amelyben nagyobb nyomás uralkodik, mint a kapott ammoniumnitrátoldat forrpontjának megfelelő nyomás. Az oldatot azután oly másik edénybe ve- 40 zetjük, amelyben légköri vagy lehetőleg annál kisebb nyomás uralkodik és az oldatot magával a reakció által fejlesztett meleggel párologtatjuk el. A rajz az eljárásnak egy vázlatát mu- 45 tatja, anélkül természetesen, hogy a találmány csak az itt ismertetett részletökre korlátozódnék. Az (A) és (B) szivattyúk a salétromsavat, íll. az ammóniát szívják és ezeket a 50 reakcióhoz szükséges mennyiségi arányban, a (C), ill. (D) csőkígyókba szállítják, ahol az anyalúgok koncentrációjából eredő vízgőzök rovására előmelegíttetnek. A salétromsav és az ammónia az előmele- 55 gítőkből a telítőbe jutnak, ahol a hőmérséklet, a reakció által leadott hő folytán, 1700 1 —180°-ra nő, anélkül azonban, hogy salétromsavgőzök keletkezhetnének, minthogy a nyomást az ammoniumnitrátoldat 60 forrási hőmérsékletének megfelelő nyomásnál nagyobb értéken tartjuk. Annak elkerülésére, hogy az edény fémfelületei megtámadtassanak, ajánlatos bizonyos aram on i a feles leget használni a 65 stoecihiometriailag szükséges ammóniamennyiségen felül, úgy hogy a keletkező ammoniumnitrátoldat lúgos lesz. Az (E) reakciókamrában uralkodó nyomásnak állandó értéken való tartásáról 70 az önműködő (F) szelep gondoskodik, amely az ammoniumnitrátoldatnak a külső (G) edénybe való folytonos átömlését teszi lehetővé. A (G) edényben légköri
