105064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerelt kavics-út előállítására
— 3 ' — ' kocsi is megfelel), annyi vizet fecskendezünk az úttestre, hogy a gipsz a vízzel gipszhabarescsá alakuljon és a kavicsszemeket egymáshoz kösse. Az átitatás 3 megkönnyítése végett 1—5% alkoholt, acetont vagy más hasonló anyagot adhatunk hozzá. Ha lassúbb kötést kívánunk, a fecskendezett vízhez kis mennyiség 0.1—1% glicerint, szulfidlúgot vagy hasonló emul) ziós anyagokat adagolhatunk. Az ilyen útburkolat negyedóra alatt megkeményedik, fél óra alatt már elég szilárd és nyáron, 2—3 óra alatt, már annyira száraz, hogy a további átitatás megkezdhető. A gyakorlatban azonban, hacsak lehetséges, tovább engedjük az útburkolatot állni, hogy a gipszhabarcs jól kiszáradjon. Úgy is eljárhatunk, hogy a víz felvitele után tüstént megkezdjük az újbóli hengerlést, =mielőtt még a habarcs véglegesen kötött volna. Hogy ezt az utat bitumenessé tegyük, a következőképen járunk el: A hígított bitumen- vagy kátrányemulziók, 50%-nál kevesebb bitumentartalom mellett (legjobb 10-20%), azzal a tulajdonsággal bírnak, hogy elsőrangúan hatolnak a porozus gipszhabarcsba és azt gipszbitumen-habarccsá változtatják. Az ilyen habarcs elsőrangú útburkolatot alkot ós jelentékenyen szilárdabb és ellenállóbb, mint az ú. n. homok-bitumenes, átitatott fit burkolat, mivel a bitumen kötő erején kívül még a gipszhabarcs kötő ereje is érvényesül. I Nagy városokban, ahol döngölt aszfaltburkolatot használnak, ennek a találmánynak értelmében egész különleges, kiviteli mód érhető el, ha az átitatást klórszénhidrogénekben vagy más szénhidrogénekben oldott aszfaltokkal vagy mesterséges, kemény bitumennel végezzük. Kitűnt, hogy — ha ezek az oldatok eléggé hígak, tehát 5—50%-osak — velük többé-kevésbbé jó gipszhabarcsréteget lehet átitatni, miáltal gyorsan kötő útburkorlatot nyerünk, amely éppen úgy hat, mint a döngölt aszfaltból közvetlenül előállított útburkolat. Aszfalt helyett mesterséges, kemény bitumen, valamint viszkózus keménymakadam-aszfalt kötőanyag is használható. Ilyen esetekben az utólagos bitmumenezés többnyire nem szükséges, kivéve, ha érdes felület nyerése céljából, a burkolatot bitumen- vagy kátrányemulzióval fedjük, majd többé-kevésbbé durva zúzalékot szórunk rá és hengerelünk be. Az ilyen felület az alépítményen jól tapad és nem csak kemény, sírna, ellenálló, hanem érdes 60 felületet is kaphatunk, amilyen más eszközökkel nem állítható elő. Szabadalmi igények: 1. Eljárás hengerelt kavicsút előállítására, amit az jellemez, hogy az útra kavicsot 65 és a kavicsszemek közeit kitöltő hidraulikus, pora lakú • • kötőanyagot viszünk fel és hengerlünk le. ezt követően pedig a nedvesítés vagy csupán vízzel, vagy a behatoláshoz és kötéshez szükséges 70 pótanyagok hozzáadásával is történik. 2. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli módja, amire jellemző, hogy először is a kavicsot visszük fel az útra, majd a poralakú, hidraulikus kötőanyagot, a 75 hengerlés előtt, a kövek közti hézagba szórjuk vagy gereblyézzük, minek utána a további kezelés következik. 3. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli módja, aminek jellemzője, hogy a por- so alakú, hidraulikus kötőanyagot, az útra való felvitel előtt, kaviccsal keverjük, a felvitel után pedig hengereljük ós tovább kezeljük. 4. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli 85 módja, amit az jellemez, hogy a poralakú, hidraulikus kötőanyaghoz aszfaltot, kátrányt vagy szurkot adunk. 5. Az 1. ós 4. igényben védett eljárás kiviteli módja, amire jellemző, hogy az 90 aszfaltot, kátrányt vagy szurkot a kaviccsal való egyesítés előtt adagoljuk a hidraulikus kötőanyaghoz, még pedig oly mennyiségben, hogy a kötőanyag, aszfalt, szurok vagy kátrány dörzsölő-, 95 verő-, kolloid-malomban vagy más hasonló működésű készülékben poralakú anyaggá legyen alakítható. 6. Az 1. és 4. igényben védett eljárás kiviteli módja, aminek jellemzője, hogy 100 az aszfaltot, szurkot vagy kátrányt, a kavics lehengerlése után, a hidraulikus, poralakú kötőanyaggal együtt, kellően hígított oldat, ill. emulzió alakjában, fecskendezéssel vagy fel- jos öntéssel visszük a hengerelt kavicsútra. 7. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli módja, amit az jellemez, hogy a hidraulikus, poralafcú kötőanyag gipszből 110 vagy gipsznek és mésznek, ill. cementnek keverékéből áll. 8. Az 1—7. igényben védett eljárás kiviteli módja,, aminek jellemzője, hogy a hidraulikus kötőanyaggal ellátott, hen- Í15 gerelt kavicstakarót csupán borátok-