105062. lajstromszámú szabadalom • Mozgófényképező eljárás és berendezés, főleg felvételre

— 3 ' — szélein a hártya két hosszéle mentén elrendezett egy-egy fíigőleges (7) tengelyre szabadon erősített rugalmas (6) lap által; elül pedig egyrészt a (8) felső, más-5 részt a (9) alsó rugalmas ellenlap által alkotott vezetékben esiiszhatik; az egymástóla fényhatás alá kerülő hártyadárab magasságával egyező távolságban helyet foglaló (8—9) ellenlapok a (6) alaphoz pl. 0 hegesztéssel vannak kötve és oldalszéleiken szintén a (7) tengelyekre vagy a (7) tengelyekkel párhuzamos tengelyekre vannak kapcsolva; lehetnek különálló darabok, de alkothatnak összefiigő egységes 5 testet is, mely utóbbiban a normális kép méreteivel azonos nagyságéi (10) ablak van kiképezve. A két (7) tengelyt felső végén íkét (71

) száh, alsó végén pedig két (72

) szán tartja; 10 ez a két szánpár enyhe súrlódással mozoghat a hártyával párhuzamos (11) csuszkákban, amelyek a helytálló (12) tartóhoz vannak erősítve. A két alsó (72

) szánt egymással a két !5 végén elentétes értelmű meneteket viselő (13) csavar köti össze, amelynek menetei az említett szánok menethornyaiba kapcsolódnak. Olyan berendezést alkalmazunk, amely 10 lehetővé teszi a (13) csavarnak akár az egyik, akár a másik értelemben tetszés szerint: való forgatását, ami különböző módon valósítható meg, pl. úgy, hogy a (13) csavar egyik végére (131

) csavarkere-15 ket illesztünk, amelyet a (141

) tengelyen ülő (14) végnélküli csavar hajt, amely tengely akár kézzel' (helyzet-jelző fogbeosztással bíró tetszőleges forgattyúval) akár pedig tetszőleges transzmisszió útján 0 történik, amely az objektívet helyére mozgató, aziaz az objektívet előre vagy hátra mozgató berendezéshez van kötve oly módon, hogy az objektív a felvételre szánt hártyától való távolodásával vagy a hár-5 tvához való közeledésével önműködően idézi a hártya-ívelés görbületi sugarának növekedését vagy csökkenését elő; az ívelés mozgatása mindazonáltal fügetlenné is tehető. 0 A hártya harántirányú hengeres ívelése, az elérendő új vagy különleges effektusokhoz képest lehet — mint mondottuk — homorú (a homorú jelzés alatt a forgó hártyának például az objektív oldalára 5 néző homorúsága értendő) vagy domború. Az ívelés értelme különbözőképen határozható meg, pl. úgy, amint csupán az 1. ábrán látható, vagyis a (8) felső vagy (9) afflsó féliellenlap mellső oldalának közepére avagy pedig mindkettőre lapos (15) lemezt 60 erősítünk, amelynek egyik vége a rajzon látható módon (1. ábra) vagy analóg módon meg van görbítve, a hártya síkjára merőleges másik (151

) végében pedig (151

0

) nyílás van kiképezve; ebben a nyílásban 65 (16) bütyök van elrendezve, amelyet mozgató emelőnek két szélső helyzete (161

) és (162

). Az 1. ábrán látható esetben a (16) bütyköt a (161

) emelőálláshoz tartozó helyzeté- 70 ben rögzítve képzeljük. Ha a (13) csavar közvetítésével a hártya egyik oldalán levő két szánt a hártya másik oldalán elrendezett másik két szán felé közelítjük, akkor a (6, 8) és (9) rugalmas lapoknak 75 és ezzel a hártyának ívelését érjük el, ez a görbület azonban csupán hátrafelé irányuló vagyis homorú alakban képződhetik, amint az 5. ábra mutatja, mivel az ütköző gyanánt szereplő (16) bütyök előre 80 irányuló minden mozgást meggátol. Ha ellenben a bütyök emelőjét a másik (a 162

) szélső helyzetébe lökjük, akkor az előbbi esetnek éppen a fordítottja következik be, azaz a görbület csakis eliilre domborod- 85 hátik vagyis domború lesz, miként a 4. ábrán látható. Ha végül az emelőt a (163

) középhel'yzetbe állítjuk, akkor a rugalmas lapok mozgása szabad és a görbület egyik irány- 90 ban sincsen korlátozva, amint a 3. ábra mutatja. Az előzőkben feltételeztük, hogy a görbületi sugarat akár kézzel, akár automatikusan nem-folytonos módon változtattuk, 95 még pedig az objektív mindenkori helyzetének függvényében. A mélység érzetének fokozására mindenesetre előnyös lesz a görbületi sugár változását a képek lepergésének alávetni, azaz a görbületi 100 sugárnak az előre megállapított két szélső érték közötti változását fokozatosan szakaszosan végezni, amikor is a görbületi sugár változtatása egymást követő két fénykép közt azalatt történik, amíg a film 105 elmozog és míg ennek folytán a tárgylencsét az elzáró elfedi. (Valóban szükséges, hogy mialatt a filmre felvételeket eszközlünk, a film görbülete állandó maradjon; mindazonáltal ez a görbület eltér attól a no görbülettől, amellyel az előző és a követő fényképek vétettek fel.) A görbület fenti szakaszos alternatív változása különböző módon érhető el, pl. a 6. ábrán szemléltetett berendezés révén, 115 amelynél a (72

) vezető-tartó szánok moz-