105029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniumnitráttartalmú kevert trágyák előállítására
Megjelent 1933. évi február lió 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105029. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás ammoniumnitráttartalmú kevert trágyák előállítására. Lonza Elektrizitatswerke und Chemische Fabrikeu A. G. cég- Gampel és Basel (Svájc). A bejelentés napja 1931. évi julius hó 31-ike. Svájci elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 10-ike. Az ammoniumnitrátnak trágyaszerként való felhasználása eddigelé tetemes nehézségekbe ütközött, melyeket egyrészt a só gyors összesülési és higroszkopos tulaj-5 donsága. von maga után, másrészt pedig e trágyaszernek nagyszázalékú nitrogéntartalma e szernek a mezőgazdaságban való közvetlen alkalmazását meggátolja. Ezért már többízben javasolták, hogy az 10 ammoniumnitrátot alkalmas anyagokkal való összekeverés révén tartós, nem összesülő ég jól szórható alakra hozzuk. Az erre irányuló egyik eljárás abból állott, hogy ammoniumnitrátot gipsszel 15 szárazon kevertek. Egy másik eljárás a fent említett célt szilárd ammoniumnitrátnak őrölt mészkővel vailó összekeverésével iparkodott elérni. Kitűnt azonban, hogy a szilárd, száraz komponensekkel való 20 puszta összekeveréssel kapott trágyaszerek egyrészt a tárolásnál mégis csak öszszes ülnek, másrészt könnyen szétválnak, vagy a kiszórásnál porzanak. Ezenkívül a kalciumkarbonátból és ammoniumnit-25 rátból eddigelé előállított kevert termékek nem bizonyultak teljesen állandóknak, minthogy azok bizonyos idő multán kettős cserebomlás folytán lassan ammoniákot adtak le. 30 Megkísérelték már ammoniumnitráttartalmú kevert trágyáknak akként való előállítását is, hogy kalciumkarbonátot olvasztott ammoniumnitrátba adagoltak és ezt követőleg az olvadékot, pl. hűtőhenge-35 ren vagy szétfecskendezés révén, megmerevedni hagyták. Ez az előállítási mód azonban mindenképen megkívánja a kapott termék utókezelését, mert e munkamódnál a szemcse a maga felületén oly gyorsan merevedik meg, hogy a benne 40 lévő víz és ammóniáik teljes mennyiségének elpárolgása, illetve kiűzése nem következhetik be. Ennélfogva a szemcse belsejében mindig visszamarad még bizonyos meny- ' nyiségű víz, mely a termék hosszabb tá- 4f> rolásánál az ammoniumnitrát és kalciumkarbonát közötti reakciót elősegíti, amikoris a fent említett hátrányok lépnek fel. E hátrányok kiküszöbölésére már java- > solták azt, hogy az olvadéknak hűtőhe'n- 50 gerekeh vagy szétfecsekendezéssel való megmerevedése révén kapott terméket különleges utókezelésnek, pl. 50—100 C°-on, vákuumban való bepárologtatásnak, vagy forgókemencében foganatosított fokozott, 55 de a termék olvadáspontja alatti hőmérsékleten való utókezelésnek vessük alá. Ez ismert eljárásokkal ellentétben a találmány szerinti eljárással egyetlen munkafolyamatban sikerül változatlan össze- 60 tételű szagtalan terméket kapni, mely hosszabb tárolás után sem sül össze és hosszú ideig, még légnedvesség felvétele esetén sem ad le ammoniákot. Az eljárás ama felismerésen alapszik, hogy a kai- 65 ciumkarbonátnak olvasztott ammoniumnitrátba való adagolásánál bekövetkező, kalciumnitráttá és ammoniumkarbonáttá, illetve C02 , NH3 és H2 0-vá való, részleges cserebomlásos átalakulása elsősorban az 70 olvadék hőmérsékletétől és víztartalmától függ. E felismerésből kiindulva, a találmány szerinti eljárás abból áll, hogy oly olvadékot, amelyet forró, koncentrált, célsze- 75 rűen 95%-os ammoniumnitrátoldatnak tetszőleges eredetű kalciumkarbonáttal való összekeverésével kapunk, ugyanabban a
