105023. lajstromszámú szabadalom • Javítások manométercsöveken és gyártásukon

és így tovább, amíg csak el nem érjük a eső másik végét, amelyet a beforrasztott (0) rúddal zárunk el. Hasonlóképpen já­runk el akkor, ha a töltelék nem szilárd. 5 hanem folyékony. Ha az így előkészített rendszert behe­lyezzük a (G) acélhengerbe (16. ábra), amely hasonlatos az előbb leírt ily henger­hez ós növekvő nyomással nyomunk be 10 vizet ebben a hengerbe úgy, ahogy azt fent leírtuk, el fogjuk érni azt a nyomást, ahol az (A) cső valamennyi (NI — N2 — N3) közei a nyomás hatása alatt a kívánt alakra lapulnak és valamennyien egy-15 szerre manométer-csövekké alakulnak át (17. ábra); ezek a csövek egyforma hosz­szúságuak, ha az i(Nl — N2 — ...) közök egyformák és különböző hosszúságúak ak­kor, ha ezek a közök nem egyformák. 20 Ha ilyenformán a (G) hengerhez ha­sonló több készülékkel operálunk, amelyek egymás közt hydraulikusam közlekednek, úgy egyetlen művelettel és hideg úton nagyszámú mamométer csövet kapunk, 25 amelyeknek hosszúsága egyforma, vagy ha így kívántatik, különböző. Ezután már osak arra van szükség, hogy az (A) csövet a -(NI — N2) részek közötti (Ml, M2) közökben fűrésszel elvágjuk és 30 mindegyik esődairab hengeres végeit húzó­padon kis átmérőjű csővé húzzuk, miáltal egy sorozatát kapjuk a manométeresö­veknek, amelyeknek mindegyik végükön kapilláiris toldatuk van. 35 Lehetséges manométer-csövek nagy mennyiségét egyszerre is gyártani olyan­képpen, hogy kívánt alakira hozásukat hydraulikus nyomásiból eredő osszelapí­tással eszközöljük. 40 Ha ily módon akarunk eljárni, a kez­deti hangeres csövet megfelelő hosszú da­rabokra vágjuk szót és azután e darabok mindegyikének a mellékelt rajzok 2. ábrá­ján feltüntetett cső alakját adjuk. Mint 45 ahogy fent kifejtettük, a csődarabok mind­egyikének (a) kapilláris toldatainak vé­gét lezárjuk és e csődarab másik nyitott végén át bevezetjük a megfelelő anyag­ból álló tölteléket, amely lehet fém, vagy 50 alkalmas képlékeny anyag vagy egy kö­teg acéldrót, vagy egy köteg aeél-lemez, vagy "végül valamely folyadék megfelelő mennyisége aszerint, hogy milyen mano­métercsövet akarunk előállítani. 55 Miután ezt a műveletet elvégeztük, mindegyik csődarab nyitott végét kis át­mérőjű csővé húzzuk, amelyen keresztül a csődarab belsejében vákuumot létesíthe­tünk, de ez a vákuum nem feltétlenül szükséges. Miután bezártuk a kapilláris 60 eső végét, valamennyi így elkészített cső­darabot bármilyen fajtájú tartályba he­lyeazük, amely alkalmas arra, hogy ki­tartsa a ihydraulikus nyomást, pl. a fent leírt (G) hengerbe (14. ábra). Miután ezt 65 a nyomást működésbe hoztuk a szóban­forgó térbe elhelyezett valamennyi cső­darab a szándékolt alakváltozást fogja el­szenvedni. A most leírt hydraulikus eljá­rások segítségével elő lehet állítani akár 70 a Bourdon typusú, beforrasztott duga­szokkal bíró m a.nom éte resö veket, vagy bármi más módon a csővel kapcsolatba hozott dugaszokkal bíró manométercsö­vefcet, mint amilyeneket eddig a mano- 75 métergyártá.sbam használtak, akár pedig oly csöveket, amelyeknek két vége kis átmérőjű csöveikben folytatódik. Manométer csöveknek hydraulikus nyo­más segítségével való előállításánál cél- 80 szerű az előállítandó profil irányhelyzetét előzetesen fixirozni azáltal, hogy a hen­geres csövet, amelyet a kívánt profilra ki­várnunk kialakítani, könnyedén keresztül húzzuk egy „ad íhoc" húzósablcnon azon 85 óéiból, hogy ez a profil a hengernek meg­határozott átméirősíkjához képest simrnet­rikus legyen. A leírt eljárások egyikével vagy mási­kával előállított mainométercsöveket al­kalmas tüskékre csévéljük fel, azon cél­ból, hogy tekercsalakú mamométercsö­vekké alakítsuk át, mint amilyeneket a 18., 19., 20. és 21. ábrák ábrázolnak; e csövek kis (p, pl) toldatcsövei ugyanazon 95 manométercsö számára különböző átmé­rőkkel és hosszakkal bírhatnak. E totdai­csöveken a szerelés megkönnyítésére, eset­leg '(p2) hengeres részek is lehetnek. E csöveket ismert eljárásiakkal egy vagy 100 több spirálissal bíró síkspirálisok, esa­varspirálisok, parabolikus spirálisak stb. formájára is lehet tekercselni. A fent kifejtetitek alapján érthető, hogy a italálmány szerinti manómét eresöveknél tömítetlenségek, amelyek a dugaszok le­nyíródásából vagy kezdődő kiszakadásá­ból, avagy forrasztások tökéletlenségéből erednek, nem állhatnak elő, A találmány szerinti csöveknél a tömi- H0 tétlenségnek mindig kitett dugaszokat ugyanis kiküszöböltük, minthogy az elzá­rás a manomótericsőtől nagy távolságban történik, azáltal, hogy egy kis szem for­rasztóanyagot cseppentünk a (p, pl) kis 115 átmérőjű csövekbe, amelyek a tulajdon­képpeni man ométer esőnek meghosszabbí­tásai, amely cső a jelzőmutatót hajtja.

Next

/
Thumbnails
Contents