105012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersfoszfát lúgozásra
» Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J9HK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105012. SZÁM. — X/ll. OSZTÁLY. Eljárás nyersfoszfát lúgozására. Kuiistdüiiger-Pateiit Verwertungs A. G. cég1 Glarus (Svájc). A bejelentés napja 1931. évi január hó 15-ike. Svédországi elsőbbsége 1930. évi február hó 13-ika. Már előállítottal! .alkalifoszífátokat, vagy nitrogént, foszforsavat és esetleg káliuímot tartalmazó elegyműtrágyákat a nyci'sfoiszíáitniak alkalmas savva 1 való lú-5 gozása és a nyersfoisizifát mésztarta.lmának kalciumszulfát alakjában való egyidejű leválasztása által. E célra vagy kénsavat használtak a.lkáliszulfát közreműködésével vagy anélkül, vagy pedig egy oldható 10 kalciumsót képező más ásványi savat, mikor iis a mész kiválasztására alkáliszulfátot alkalmaztak. Az alkáliszulfátot, különösen amlmoniumiszulfátot, káliumszulfátot, vagy káliumbiszulfátot, vagy 15 már magánál ,a lúgozási folyamatnál alkalmazták, vagy ahhoz az oldathoz adták, amely az egyedül a savval eszközölt lúgozáskor keletkezett. Ismeretes volt továbbá oldható foszfá-20 tokát tartalmazó eLegytrágyáknak azáltal való előállítása, hogy nyersfoszfátot kénsavval lúgoztak, a lecsapódott kalciumszulfáttól elkülönített foszfor savoldatot ammoiniiákvízzel közömíbcísítették s végül 25 a.z ammoiniumfoiszíátoldathoz kiáliuimkloridot vagy ammoniiumniitrátot, vagy mindkettőt adtak s az oldatot azután bepárolták. Ajánlották már továbbá az eljárásnál 30 keletkező kalciunisziulfátnak amimoniumszulfáttá való átalakítását ammóniákkal ós szénsavval való csereboimlás révén, mikor is az így termelt amimoiniumszulíátoldatot előbb a nyersfoszifát savlúgzá-35 saikor kiváló kalciumszulfát mosására és azután a nyersfoszfát lúgzásánál vagy azután a mész kiosapására hasznosították. Ezeai eljárások egyik hátránya, hogy a kalciumszulfát rendszerint olyan aliak-40 bán vált ki, amelyet az oldattól — hacsak. az oldat nem volt rendkívül híg — csak nehezen lehetett elkülöníteni, mert a levált kalciumíszulfát az oldattal aránylag sűrűnfolyó tömeget képezett, mely hoszszabb állás után sem vált el egy szilárd 45. anyagoktól mentes folyadékrétegre és a szilárd anyagokat tartalmazó fenékrétegre. Ennek folytán a kimosást nem lehetett ú. n. Dorr-telepben vagy hasonló berendezésben végezni, úgy hogy az ilyen 5 0 . eljárásokait a gyakorlatban csak különleges nyers anyagokra lehetett alkalmazni, amelyek feldolgozásánál könnyen elkiilönödő kalciumszulfát keletkezett, vagy pedig igein erősen hígított oldiatokkal kel- 55. lett dolgozni, melyeknek az oldott sók kitermeléséhez szükséges bepárolása természetesen tetemes költséget okozott. Ugyanez a. hátrány lépett fel foszforsavnak nyersfoszfátból kénsavval való 6 Q kilúgozása esetén is, úgy hogy itt is aránylag híg kénsavval kellett dolgozni, hogy a keletkezett foszforsavoldatot a lecsapódott kaliciumszulfátról leszűrni lehessen; természetesen ilyenkor is tetemes 05 bepárliási költségeket igényelt az így termelt híg foszfor savnak az ipari követelményeknek megfelelő toményítése. Ezen lúgzási eljárásoknál azonban a foszforsav quantitatív kitermelése is ne- 70 hézségekbe ütközött, főleg azért, mert a kaleiurnszulfát részben a nagyobb nyersfoszrát szemcséket beburkoló tömör bevonat gyanánt A'ált ki s ezáltal a szemcséknek teljes feloldódását a lúgozó savban 75 hátráltatta. A termelés tökéletesítésére tehát az ilyen eljárásoknál a nyersfoszfátot igen gondosan kellett megőrölni és szitálni. A találmány célja ezen hátrányok kikü- 80
