105001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai formatestek előállítására, melynél a szárítás és a kiégetés egy munkamenetben történik
3Ie}>r.jeleiit 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105001. SZÁM. — XVII/E. OSZTÁLY. Eljárás kerámiai formatestek előállítására, melyni1 a szárítás és a kiégetés egy munkamenetben történ;'k. Bandiul Francó mérnök Kóma. A bejelentés napja 1931. évi április hó 9-ike. A téglagyárt ásnál eddigeJ/; jawsfesen a, következőképpen jártak el: A földből kiásott agyaghoz vizet adagoltak, míg a mas&a a feltétlenül sziiksé< ges képlékenyséjet el nem érte. A maszszát azután stutolással, húzással vagy formázássall fakították, majd az így kapott alakdirabokat természetes vagy mesterségei aton szárították. A szárított tégla 10 az ét-cőkemencébe keriilt, ahonnan kiégetés és lehűlés után eltávolították. Ez a folyamat hosszadalmas és sok munkamenetből tevődik össze, mely az aránylag csekély értékű nyersanyagból -") készült végtermék árát kedvezőtlenül bebolyásolja. A találmány a szárításhoz szüksége® időt egyrészt a minimumra óhajtja csök kenteni és másrészt az égetésnek, közvetlenül a szárítás után, megszakítás nélküli) foganatosítását javasolja, A kísérletek folyamán kitűnt, hogy az alább ismertetett eljárás igen alkalmas a formadarabok (tégla) előállítására. 25 1. Az agyagból és vízből állló masszát, alakítása előtt kb. 95°-ra hevítjük és ezt követőleg melegen húzzuk, ill. formázzuk. Minthogy a meleg agyag jobban alakítható, a húzó-, ill. formázó- vagy sajtoló 30 gépek iizeme gazdaságosabb. 2. A formadarabot, húzás, alakítás vagy sajtolás után, tűzálló szekrénybe helyed ziik, melynek fenekére ugyancsak kb. 95°-ra előmelegített homok- vagy más po-35 rított anyagrétegeit teregettünk. 3. A formadarabot azután meleg homokkal teljesen befedjük, melyet előzőleg kellő mennyiségű tüzelőanyaggal kevertünk. A folyékony tüzelőanyag alkalma 40 mazása, természetesen, nincs kizárva. 4. A tűzálló szekrényt azután boltozatkemencébe vezetjük, melynek hosszát úgy méretezzük, hogy a kemence kellő helyén elrendezett hőforrás a kemence bejáratánál kb. 95°-os hőmérsékletet tart fenn. 45 Ez a hőmérséklet, természetesen, a bejárati nyílástól a kemencében elrendezett hőforrásig, fokozatosan növekszik. A hőforrás ereje akkora, hogy a tüzelőanyag és a homok keverékét lángra lobbantani) 50 képes, amikor a keveréket tartalmazó szekrény a hőforrásig jutott. 5. A boltozat-kemence oly hosszú, hogy kijárati nyílásánál légköri hőmérséklet uralkodik. 55 Kézenfekvő, hogy a boltozat-kemencén kellő sebességgel átvonuló, tűzálló szekrényben foglalt formadarab egymás után veszi fel a kemencében uralkodó hőmérsékletet tehát eleinte a kezdeti (95°-os) 60 hőmérsékletet, majd a hőforrás hőmérsékletét, melynél meggyúl és végül a külső levegő hőmérsékletét a kemence kijáratánál. Az elégetés a tüzelőanyag elhasználó- ti5 sáig tart, melynek mennyiségét úgy szab juk meg, hogy a szekrényben foglalt alakdarab kiszárítását és kiégetósét biztotosítsa. A találmány szerinti eljárás kivitelénél 70 oly tüzelőanyagot használunk, amelynek lángralobbanási hőmérséklete 300°-nál magasabb, míg oly tüzelőanyagok, melyeknek lángralobbanási hőmérséklete 3000 alatt van, az eljárás céljaira alka.1- 75 inatlanok. Az alakdarabok kiszárításához és kiége t őséhez szükséges tüzelőanyag összes mennyisége tudvalevőleg az alakdarabok súlyának kb. 6%-a. 80
