104989. lajstromszámú szabadalom • Csőrugó elrendezés hosszan visszafutó csövű önműködő lövőfegyverekhez
--Megjelent 1933. évi febrnár hó 1-én. IAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 104989. SZÁM. — XlX/a. OSJSTÁLY. Csőrugó elrendezés hosszan visszafutó csövű önműködő lövőfegyverekhez. Fegyvernek i Frommer Rudolf gépészmérnök, vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 4-ike. A találmány hosszan visszafutó csövű és egyenes húzású závárzattal ellátott önműködő fegyvereknek csőrugó elrendezésére vonatkozik, melynél a csőrugó teljes 5 hosszában vezetőrúdon van. A csőrugó a vezetőrúd elülső végén levő toldat révén hat a csőre, mely toldat a csővel oldható kapcsolatban áll. A vezetőrúd másik vége a reá szerelt csőrugó hatása által a fegy-10 vernek valamely helytálló részén becsappanás után rögzítődik. Jellegzetes a szóban forgó csőrugó-elrendezésre, hogy benne két külön rugó működik és pedig egy gyöngébb és erősebb rugó, ame-15 lyek a cső hátrafutásakor az alant leírt módon egymásután jutnak működésbe. A vezetőrúdon az erősebb rugó számára elrendezett vezetőhüvely ül, melybe a visszafutó cső toldata a gyöngébb rugó 20 összenyomása után ütközik. A mellékelt rajz a találmány szerinti csőrugóelrendezés egyik kiviteli módozatát mutatja. Az 1. ábra a rugóelrendezés és a cső egy 25 részének hosszmetszete a rugók nyugalmi helyzetében. A 2. ábra ugyanezen részleteket mutatja a gyöngébb rugónak teljesen összeszorított helyzetében, amikor is a csővel kap-30 csolt toldat a vezetőhüvelybe ütközött. A 3. ábra a cső azon hornyolt részének alulnézete, amelybe a toldat beilleszthető. A 4. ábra keresztmetszet az 1. ábra IV— 35 IV vonala szerint. Az (1) csövön a (2) hornyok vannak kimunkálva (1., 3. és 4. ábra), melyekbe a (3) toldat a rajzon látható helyzetben jobbról balfelé betolható. A (2) hornyok alatt a T-keresztmetszetű (18) nyúlvány 40 van, amely a (2) hornyoknál rövidebb, úgyhogy a (3) toldat a (2) hornyok jobboldali végén a csőhöz illeszthető és azután a (18) nyúlvány felé tolható, amikor a toldat befelé nyúló (19) léeei a (18) 45 nyúlvány (20) lécei fölé kerülnek és így a toldatot megfogják. A toldat legszélső baloldali helyzetét egyrészt a (2) hornyok baloldali végei, másrészt a (18) nyúlvány szabad vége határolják, melybe a toldat 50 (21) orra (1. ábra) ütközik. A (3) toldat (4) furatával az (5) vezetőrúdon könnyen mozgatható. Az (5) vezetőrúdnak (6) peremes feje van, amely az előnyösen üreges (5) vezetőrúdban csap, csavarmenet 55 vagy hasonló által leszerelhetően van beerősítve. Az (5) vezetőrúdon a (8) csőrugó foglal helyet, mely hátulsó végével a vezetőrúd (7) peremére, elülső végével pedig a (3) toldatra támaszkodik. Az (5) ve- 60 zetőrúd hátulsó végén pecek, csavarmenet vagy hasonló által a (9) végrész van megerősítve, melynek (10) csapja a csőrugó nyomása folytán a fegyver valamely (11) helytálló részének (12) furatába 65 csappan. Az (5) vezetőrúdra a (14) vezetőhüvely van feltolva, amelynek hátulsó kisebb átmérőjű részére egy (15) ütközőrugó van helyezve; utóbbi elülső vége a vezető- 70 (hüvely (16) vállához, hátulsó vége pedig a (9) végrész (17) pereméhez támaszkodik. A leírt csőrugó elrendezés azon ismert szerkezetű önműködő lövőfegyvereknél jut alkalmazásra, melyeknél a töltény el- 75 sülésénél a cső és závárzat elzárt állapotban hosszú úton me^y vissza, a visszafutás végén a závárzat ismert módon