104989. lajstromszámú szabadalom • Csőrugó elrendezés hosszan visszafutó csövű önműködő lövőfegyverekhez

--Megjelent 1933. évi febrnár hó 1-én. IAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 104989. SZÁM. — XlX/a. OSJSTÁLY. Csőrugó elrendezés hosszan visszafutó csövű önműködő lövőfegyverekhez. Fegyvernek i Frommer Rudolf gépészmérnök, vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 4-ike. A találmány hosszan visszafutó csövű és egyenes húzású závárzattal ellátott ön­működő fegyvereknek csőrugó elrendezé­sére vonatkozik, melynél a csőrugó teljes 5 hosszában vezetőrúdon van. A csőrugó a vezetőrúd elülső végén levő toldat révén hat a csőre, mely toldat a csővel oldható kapcsolatban áll. A vezetőrúd másik vége a reá szerelt csőrugó hatása által a fegy-10 vernek valamely helytálló részén be­csappanás után rögzítődik. Jellegzetes a szóban forgó csőrugó-elrendezésre, hogy benne két külön rugó működik és pedig egy gyöngébb és erősebb rugó, ame-15 lyek a cső hátrafutásakor az alant leírt módon egymásután jutnak működésbe. A vezetőrúdon az erősebb rugó számára elrendezett vezetőhüvely ül, melybe a visszafutó cső toldata a gyöngébb rugó 20 összenyomása után ütközik. A mellékelt rajz a találmány szerinti csőrugóelrendezés egyik kiviteli módoza­tát mutatja. Az 1. ábra a rugóelrendezés és a cső egy 25 részének hosszmetszete a rugók nyugalmi helyzetében. A 2. ábra ugyanezen részleteket mutatja a gyöngébb rugónak teljesen összeszorí­tott helyzetében, amikor is a csővel kap-30 csolt toldat a vezetőhüvelybe ütközött. A 3. ábra a cső azon hornyolt részének alulnézete, amelybe a toldat beilleszt­hető. A 4. ábra keresztmetszet az 1. ábra IV— 35 IV vonala szerint. Az (1) csövön a (2) hornyok vannak ki­munkálva (1., 3. és 4. ábra), melyekbe a (3) toldat a rajzon látható helyzetben jobbról balfelé betolható. A (2) hornyok alatt a T-keresztmetszetű (18) nyúlvány 40 van, amely a (2) hornyoknál rövidebb, úgyhogy a (3) toldat a (2) hornyok jobb­oldali végén a csőhöz illeszthető és az­után a (18) nyúlvány felé tolható, ami­kor a toldat befelé nyúló (19) léeei a (18) 45 nyúlvány (20) lécei fölé kerülnek és így a toldatot megfogják. A toldat legszélső baloldali helyzetét egyrészt a (2) hornyok baloldali végei, másrészt a (18) nyúlvány szabad vége határolják, melybe a toldat 50 (21) orra (1. ábra) ütközik. A (3) toldat (4) furatával az (5) vezetőrúdon könnyen mozgatható. Az (5) vezetőrúdnak (6) pe­remes feje van, amely az előnyösen üre­ges (5) vezetőrúdban csap, csavarmenet 55 vagy hasonló által leszerelhetően van be­erősítve. Az (5) vezetőrúdon a (8) csőrugó foglal helyet, mely hátulsó végével a ve­zetőrúd (7) peremére, elülső végével pe­dig a (3) toldatra támaszkodik. Az (5) ve- 60 zetőrúd hátulsó végén pecek, csavar­menet vagy hasonló által a (9) végrész van megerősítve, melynek (10) csapja a csőrugó nyomása folytán a fegyver vala­mely (11) helytálló részének (12) furatába 65 csappan. Az (5) vezetőrúdra a (14) vezetőhüvely van feltolva, amelynek hátulsó kisebb át­mérőjű részére egy (15) ütközőrugó van helyezve; utóbbi elülső vége a vezető- 70 (hüvely (16) vállához, hátulsó vége pedig a (9) végrész (17) pereméhez támaszkodik. A leírt csőrugó elrendezés azon ismert szerkezetű önműködő lövőfegyvereknél jut alkalmazásra, melyeknél a töltény el- 75 sülésénél a cső és závárzat elzárt állapot­ban hosszú úton me^y vissza, a vissza­futás végén a závárzat ismert módon

Next

/
Thumbnails
Contents