104982. lajstromszámú szabadalom • Készülék frissen kicsapott műselyem nyujtására
— 2 — felelően fékezzük. Ha egy fonalat több terelőszerven vezetünk, akkor fokozatos nyújtás létesítése végett az egymásra következő terelő szerveket fokozatosan gyen-5 gébben fékezzük. Minden egyes terelőszerv leginkább megfelelő fékezését könynye,n kipróbálhatjuk és esetről-esetre szabályozhatjuk. Ha két szerv, pl. egy terelő görgő és a kényszerűen hajtott lehúzó-10 szerv közötti nyújtás túlságosan nagynak bizonyul, ami pl. a fonál részleges vagy teljes szakadásában nyilvánul, akkor a szabadon forgó terelőszerv fékezésiét megfelel ően csökkentjük. 15 A fékezéshez legegyszerűbb módon szalagféket alkalmazunk. Fékezhetjük azonban a terelőszervek tengelyeinek homloklapját is. Változtatható súly vagy rugóterheléssel igen kényelmesen szaibályoz-20 ható a fékezés. A fonalat célszerűen úgy vezetjük, hogy az a terelőszervek kerületén lehetőleg hosszú diarabon feküdjék fel, sőt azt teljesen körül is foghatja. Ily módon a te-25 relőszerveken a fonál csúszó súrlódását lényegesen csökkenthetjük, sőt teljesen el is kerülhetjük. A merev rudakból álló, fent leírt készüléknek azt a hátrányát, hogy a fona-30 lak, illetőleg elemi szálak szakadnak, a találmány szerinti készüléknél elkerültük, mert itt a csúszó súrlódás, ha egyáltalán jelentkezik is, csekély mértékű. Másrészt a találmány szerinti készülék 35 hasonlóan egyszerű, mint a merev fékrudakból álló szerkezet, mert a terelőszerveket itt sem kell hajtanunk és így hajtóművet itt sem kell kezelni. Ezzel elesik a váltókerekek nehézkes cserélése és 49 a nyujtóeszközök hajtásához egyébként szükséges nagyobb számú vál'tókerék tárolása. Kényszerhajtású nyujtógörgőbböl álló és merev nyujtóerővel dolgozó készülékekí5 kel szemben a találmány szerinti készülék további előnye, hogy rugalmasabb és fogyatékos szabályozás esetén is jobban alkalmazkodik a fonál nyujthatóságához. Ha a nyújtással szemben mutatkozó el-50 lenállás az egyes nyújtó elemek közöét oly lényeges mértékű, hogy merev húzóerő mellett a fonál szakadását okozná, úgy a találmány szerinti készüléknél a nyújtás még simán megy végbe, anélkül, 55 hogy a fonál szenvedne. Itt ugyanis a szabadon forgó görgők a mindenkori erőhatásoknak megfelelően beállanak. Hogy üzem köziben minden egyes szabadon forgó szerv kerületi sebessége egyenletes maradjon, célszerű, ha a poii- 60 tos szabályozihatóság végett sebességmérőket alkalmazunk, amelyek a kerületi sebességeket jelzik. Ilymódon a fékezés mértékének változtatásával minden kívánt értéket pontosan beállíthatunk és fentart- 65 hatunk. A rajz a találmány szerinti készülék több példaként! változatát mutatja. Az 1. ábráiban sematikusan három súllyal fékezett hengerrel dolgozó fonókészülék 70 oldalnézetben látható. A 2. ábrában ugyanezen készülék egy részének sematikus felülnézete a fék elrendezésével és beépített sebességmérővel látható. A 75 3. ábra a fonókészüléket beépített sebességmérővel oldalnézetben mutatja. A 4. ábra oly fonókészülék részleges alaprajza, melynek két, rugókkal fékezett hengere és kényszerűen hajtott húzógör- 80 gői vannak. Az (1) fonófuvókából kilépő (2) fonalat először zegzugos vonalban három (3, 4, 5) hengerre, majd a (6) lesavazó csatornán át vezetjük, mely csatorna a gép hossz- 85 irányában alternatív mozgást végez, hogy a fonál, amely innét a (7) fogaskerékkel hajtott (8) motollái-a jut, azon a szokásos módon rétegeződjék. A (3, 4, 5) hengerek súlymegtakarítás 90 végett üregesek, tengelyeik a gép hosszirányával párhuzamosak és a (9, 10) golyós csapágyakban könnyen forognak. Minden egyes hengerhez több (1) fonókészülék tartozik. A csapágyak közvetlen 95 közelében (11) fröccsentő gyűrűk vannak. Ezek a lecsapó folyadékot távoltartják a (9, 10) csapágyaktól. A hengernek a (9) csapágyon kívül eső végén van a (12) féktárcsa, melyen a (14) féksúlyokkal terhelt 10( (13) fékszalag fekszik, míg a hengernek a (10) csapágyon kívül eső végén levő (16) csiga, a (15) sebességmérőt hajtja. E sebességmérőkön a (3, 4, 5) hengerek kerületi sebessége mindenkor leolvasható és 10 ezekből az értékekből a nyújtás mértéke mindenkor könnyen megállapítható. A nyújtás kívánt mértékének beállítása végett a (13) fékszalagok súrlódását a (14) súlyok kicserélése által mindaddig vál- 11 toztatbatjuk, míg a (15) sebességmérőkön leolvasott sebességértékek a kívánt nyújtást adják. A 4. ábra a fent leírttól eltérő megoldást mutat. Ennél a fonófuvókából lei- 1 lépő fonál két (3', 4') hengerre jut, melyeket bal homloklapjaikon (17) spirálrugók fékeznek. A rugók erejét, tehát a
