104975. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyú

Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104975. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Tüzelőanyagszivattyú. Siemens & Halske A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi december hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi január hó 2-ika. Ismeretesek szívószelep nélküli tüzelőanyagszivattyúk, melyeiknél a szivattyú dugattyújának fején csavaralakú, rézsútos felület van. Ez az alak 1 ebe tővé teszi, '5 hogy a szállított mennyiséget a szivattyú dugattyújának elfordításával szabályozzuk, mert az az idő, amely alatt a dugattyú feje a beömlési nyílást lefedi, a dugattyú elfordulásának mértéke szerint Í0 eltérő, míg a dugattyú lökete állandó. Tüzelőanyagot a szivattyú, cöak az alatt szállít, miig a beömlési) nyílást a dugattyú lefedi. A löket többi része alatt a nyomótér a. tüzelőanyag hozzáömléisi teré-15 vei összeköttetésben áll és a nyomások kiegyenlítődnek. Az eddig ismert szivattyúiknál, melyek a fenti elv szerint dolgoznak, a dugattyú homlokfelülete, annak a horonynak a ki-20 vételével, mely zérusszállítás esetén a nyomótereit a szívótérrel összeköti, a teljes dugattyxikeresztmetszetet mutatja. Ilyen dugattyút látunk az 1. ábrában. Az (1) dugattyúfejet a (3) dugattyúval a ki-25 sebb átmérőjű (2) tag köti össze. A tüzelőanyag (5)-nél ömlik be. A dugattyú fölött van a (6) tér. A rajziban feltüntetett szerkezettel a dugattyút hossztengelye körül forgathatjuk. Ha, az elfordí-30 tás akkora, hogy a (4) horony az (5) furat előtt feksiziiík, akkor a (6) nyonniótér a szívótérrel közlekedik és a szivattyú nem szállít folyadékot. A rajzolt dugattyúhelyzetben azonban a szállítás megindul, 35 ha a dugattyúnak felső (7) éle az (5) nyílást elzárta. A szállítás megszűnik, ha a dugattyúfej alisó (8) éle az (5) beömlő nyílást ismét szabaddá teszi és így a (4) horony a (6) nyomóteret a. szívóténrel újból 40 összeköti. Az alsó (8) él spirális alakú, úgy hogy a szállított folyadék mennyi- , ; sége a dugattyú elfordításával változik. Mivel minden dugattyúhelyzetnél a szállítás kezdetét a dugattyú felső (7) éle szabályozza, ebből következik, hogy a be- 45 fecskendezett tüzelőanyag mennyiségétől , : függetlenül a szállítás kezdete állandó. E viszonyokát a 4. ábrában feltüntetett diagrammi világosan mutatja. Az (A) befecskendezés kezdete valamivel a (T) holt- 50 ponti helyzet előtt van. Kisebb szállított r: (Qi) szállított mennyiség esetén a befecskendezés vége i(Bi)-nél van. és a dugattyú az egész tüzelőanyaglmennyiséget a hengerbe fecskendezi, még mielőtt felső holt- 55 ponti helyzetéit elérné. Nagyobb (Qa) szállított mennyiség mellett a szállítási idő (B2)-ig terjed, tehát benyúlik a munkalöketbe. A: tüzelőanyag ily befecskendezésének 60 hátrányai vannak. Ha pl. a szivattyút úgy állítottuk be, hogy a befecskendezés kezdete a holtpont előtt van, akkor üresjárás és kisebb teljesítmény esetén nem kívánt korai gyújtásokat kapunk és a 65 motor könnyen kopog. Viszont ha a holtpontba fecskendezünk be, akkor nagyobb tüzelőanyagmennyiségek mellett kedvezőtlen utóégés keletkezik. A találmány ezeket a hátrányokat szün- 70 téti meg. A találmány lényege a dugatytyúfej oly kiképzése, hogy a dugattyú forgatásával úgy a befecskendezés időtartamát, minit a befecskendezés kezdetét is változtathatjuk. E célból pl. eljárhatunk 75 úgy is, hogy a mindenkori dugattyúhelyzettől függetlenül a befecskendezés vége helyben marad. Ez esetben a rézsútos élet a dugattyú fejébe a dugattyú homlokoldala felől munkáljuk be. A szivattyú 80