104973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostnövények áztatására
8 -iélléjjte ellen is. Viszont, ha ezeket a szereket nem használjuk, az áztatáshoz kisebb mennyiségű enzimre van szükség, mert így a baktériumok elszaporodhatnak 5 és az áztatási művelet befejezését elősegítik. Az esetben viszont, amikor gyorsan folytatjuk le az áztatást, pl. egy nap alatt, a toloul vagy kloroform jelenléte, illetve hiánya a végeredményben mit sem számít, 10 mert a baktériumok 24 óra alatt nem képesek oly mértékben elszaporodni, hogy hatásuk számottevő legyen. Ismeretes, hogy valamennyi olyan esetben, amikor enzimtartalmú fürdőket hasz-15 nálunk, ajánlatos, hogy a fürdő (pH) értékét bizonyos határok között tartsuk, mert minden egyes enzimnek megvan egy optimál is (pH) kerete, vagyis van olyan (pH) érték, amelynél az enzim a legtöbb 20 munkát végzi. Egész általánosságban beszélve, a legjobb eredményeket akkor értük el, ha a fürdő (pH) értéke (5) és (8) között, különöskép (7) körül van. Az enzimes fürdő (pH) értékét savas, pl. ecetsav, 25 kénsav stb. hozzáadásával szabályozhatjuk. Kitűnt továbbá, hogy az enzimhatás erélyességét glaubersó ós más sók jelenléte nagymértékben fokozza. A glaubersónak 30 enzimaktiváló hatására magyarázatot nem találunk, jelenléte azonban lényegesen megrövidíti a munkaidőt. Az enzimfürdő hőmérséklete a 30 -ot nem igen lépi túl a hőmérséklet felső ha-35 tára azonban egész addig a hőfokig terjed, amelyen az enzim még el nem pusztul. Az enzimeket tartalmazó fürdő folyadékmennyisége a rostos növény súlyának kb. 10—20-szorosa, bár itt a súlyarányok 40 nem lényegesek. Az enzimes kezelés időtartama a használt nyersanyag minőségétől, az enzimtől, a fürdő hőfokától és enzim-koncentrációjától függően erősen változik, általában azonban 24 és 48 óra kö-45 zött van. Az alább következő kiviteli példához megjegyezzük, hogy a fürdőkanoemtrációk. a kezelés tartama, a fürdőhőmérsékletek, a műveletek sorrendje, valamint a 50 használt vegyszerféleségek is igen tág határok között változtathatók és az alábbi adatok csakis a munkafeltételek példaképem csoportosítását vannak hivatva feltüntetni. 55 Kiviteli példa: Fonallen -kórót 2 órán át súlyának 25-szörösét kitevő vizes oldatban főzünk, amely tartalmaz marónátronból a kóró súlyának 10°/0 -át (0.4%-os oldat) szappanból . « « « lü°/0 « (0.4% « « ) 60 glaubersóból « « « 10% « (0.4% « « ) A kórét a főzés után kivesszük a fürdőből, alaposan kimossuk és száradni hagyjuk. Ezután a következő összetételű enzimfürdőbe helyezzük: 65 víz . . . a kóró súlyának 15-szöröse enzinkészítmény. . « « « 5%-a (0.33%-os oldat) glaubersó « « « 1%« (0.06% « « ) A fürdőhöz adagolt savval (pH)-t kb. 7-re állítjuk be, a hőmérséklet 30°-on tart- 70 juk s a kórót 24 órai áztatás után. gondosan kimossuk. * Ezután az áztatott kórót alaposan kiszárítjuk, majd törjük, tiloljuk ós garebenezzük. A kapott finom, gyengén színezett, 75 erős fényű rostok puhasága, fogásia és suhogása csaknem ugyanolyan mint a természetes selyemé. A nyert termék a lennek előnyös tulajdonságait a gyapottal szemben pl. nagyobb szilárdságát meg- 80 tartja, amellett kevésbé romlik állás folytán, különösen hosszas raktározás alatt nedvesség és levegő jelenlétében. Kitűnően festhető, éppen úgy, mint a gyapot. Az új eljárással kapott rostok külsejük- 85 ben és tulajdonságaikban feltűnően felülmúlják a régi áztatási módszerekkel nyert terméket. A szokásos fehérítő eljárások révén tiszta fehér rostokhoz jutunk. Ha a rosto- 90 kat pl. 1—3, célszerűen 1.5 °Tw töménységű nátriumhipokloritoldatban, 30°-ot megnem haladó hőmérsékleten, fél egész két, célszerűen egy óráig fehérítjük, azután kimossuk, 10 percre 0.5 *Tw koncén- 95 tráriójú, kénsavba mártjuk, a savtól mosással megszabadítjuk, jól megszárítjuk, majd gerehenezzük és fésüljük, igen fényes, fehér külsejükben és fogásukban egészen selyemszerű, nem csökkent szi- 100 lárdságú szálakat kapunk. A fehérítés közvetlenül az, áztatás után, vagyis a törés előtt is elvégezhető. Szabadalmi igények: 1. Eljárás len, ramié, juta, sisalkender, 105 kender és egyéb olyan rostnövények áztatására amelyeknél a cellulózrostok lignózus anyagokba vannak ágyazva, azzal jellemezve, hogy az akár nyüvött, akár aratott kórót az ágyazó anyago- 110 kat fermentáló enzimek behatásának tesszük ki.
