104973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostnövények áztatására

Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104973. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás rostnövények áztatására. Bölim & Haas Compaiiy cég Philadelphia, mint Hollandéi* S. Charles philadelphiai és Del Plain H. Parker bristoli lakosok jogaitód ja. A bejelentés napja 1930. évi április hó 26-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi május hó 17-ike. A találmány szerinti eljárás nagyértékű rostszálaknak kitermelésére irányul olyan növényféleségekből, amelyekben — mint pö1

. len, ramié, juta, sisal-kender, kender, 5 stb. esetében — a cellulózrostok lignozus anyagba vannak ágyazva. Az uj eljárás gazdaságos, könnyen ellenőrizhető és aránylag rövid idő alatt végezhető el. A len háncsnak fonható szálakká való 10 kialakítására kielégítő eredményt csakis a máig is legjobbnak tartott az a módszer nyújt, amely a kinyűvött vagy learatott száraz növény ,.áztatás"-ában áll. Az áztatás lényege baktériumoknak a nö-15 vényi szövetre, a szóban forgó esetekben a háncsrétegre kifejtett hatásában áll; nevezetesen a baktériumok a rostokat egymáshoz és a fásrészekhez tapasztó pektin- stb. anyagokat megtámadják, úgy 20 hogy a tulajdonképeni cellulózrostok a növényi szövetből könnyen ki lesznek szabadíthatók. Az áztatást vagy folyó, vagy álló vízben, vagy harmátáz,tatással végzik. Az összetapasztó anyagoknak teljes szét-25 mállasztásá,ra vagyis a háncs lazítására és felszabadítására szükséges idő az áztatás körülményeitől függ, de a legkedvezőbb esetben is legalább nyolc napét igényel. Az áztatási művelet gondosan ellenőr-30 zendő, a baktériumoknak behatását a kellő időben meg kell szakítani, mert ha ez a szükségesnél csak néhány órával is tovább tart, a rostok esetlég súlyosan és helyrehozhatatlanul károsodnak. Egyéb-35 ként is az áztatási művelet csak olyan helyeken végezhető, ahol1

a vízviszonyok kedvezők, mimellett az egyéni hozzáértés és tapasztalatok is fontos tényezők. Világos, hogy a szokásos eljárás során a baktériumok hatása nem irányítható, 40 nevezetesen nincs meg annak a lehetősége, hogy csak bizonyos baktériumok behatását vagy legalább is bizonyos baktériumok túlsúlyát biztosítsuk, mert az, hogy milyen baktériumféleségek vannak éppen jelen, 45 kizárólag a termelési hely talajától és a használt víz minőségétől függ. Az áztatás eredménye tehát jórészt a véletlentől függ, gyakran megtörténik, hogy egyes káros baktériumok túlsúlyra jutnak, a 50 vizet megfertőzik és a rostokat roncsolják. A szokásos áztatási eljárásnak az is hátránya, hogy alkalmazása, tekintettel a baktériumok működésével velejáró igen .Kellemetlen szagra, helyileg is korlátozott. 55 Az áztatási műveletnek nagyon hosszadalmas és hatásában bizonytalan volta a főoka annak, hogy az eféle rostnövények egészen általános körben nem dolgozhatók föl. Éppen ezért megkísérelték, hogy az 60 „áztatás"-t baktériumok helye-tt vegyszerekkel végezzék el. Ezek a kísérletek azonban kellő eredményre nem vezettek, mert a vegyszerek, amelyek azokat az ágyazó anyagokat, amelyek a rostokalt egymás 65 között és a fásszövetekkel összetapasztják, elroncsolni képesek, magukat a cellulózrostokat is megtámadják, törékennyé teszik és értéküket csökkentik. Azt találtuk, hogy a kényes áztatási 70 művelelt jobban és gyorsabban végezhető, ha a rostnövényeket előbb olyan vegyszerek hatásának tesszük ki, amelyek az inkrusztáló anyagokat megtámadni képesek, mimellett a behatást oly rövid időre 75 korlátozzuk, amely alatt ezek a cellulóz-