104971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vágó- és más állatoknak alkalmas oldattal való injiciális révén történő konzerválására
Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JHEHL SZABIDALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104971. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vágó és más állatoknak alkalmas oldattal való injiciálás révén történő konzerválására. Société „Prosol" korlátolt felelősségű társaság- cég- Paris, mint Sentchenkó Leonid Ivánovics, a kievi állatorvosi intézet tanára párisi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 26-ika. Ennek a találmánynak tárgya vágó és más állatok konzerválására való tökéletesített eljárás, amely az épen levágott állat véredényeiben a vér helyettesítésére 5 szánt alkalmas oldat befecskendezésével történik. A találmánybeli eljárásra az a jellemző, hogy a konzerváló oldat befecskendezése és az állat testében levő vér kivonása 10 majdnem egyidejűleg történik, amely kivonás célszerűen szívó berendezés pl. a holt állat jobb szívkamrájába vezetett csövecske alkalmazása révén megy végbe. Az eddig ismert konzerváló eljárások-15 fiái a holt állat vérének eltávolítását a jobb szívkamrába való szúrással érték el, amelynek vére a bal szívkamrába fecskendezett konzerváló oldat nyomása következtében folyt ki. 20 A tapasztalat azt mutatta, hogy ennek az eljárásnak számos hátránya volt, még pedig 1. az elfolyt vér részben bemocskolódott; 2. gyakran előfordult az is, hogy a haj-25 szál-erekben rekedt vér megalvadt, következésképen gátolta útjában a konzerváló oldatot, aminek folytán az állati test egyes részei nem konzerválódhattak; 3. ha pedig a belövelt oldat nyomását 30 növelték, akkor a vérnek az említett oldat haladásával szemben kifejtett ellenállása a hajszálerek megrepedését idézte elő. Az új eljárás révén a holt állat jobb szívkamrájába vezetett szívó berendezés 85 segítségével az eddigi eljárások lényeges hibáit kiküszöbölhetjük. Az új eljárás foganatosításakor az állat vérének elfolyása ugyanis gyorsabban és alvadás nélkül megy végbe, sőt az állat véredónyei teljesen kiürülnek és a konzerváló oldat még 40 a hajszálerekbe is behatol úgy, hogy az állat tetemének konzerválása teljes egészében elérhető. Maga a konzerváló folyadék befecskendezésének művelete is meggyorsul. Végül pedig a tiszta vért is je- 45 lentékenyebb mennyiségben kapjuk. A találmánybeli eljárás a következő módon foganatosítható: Először is a vér eltávolítására a jobb szívkamrába szívó berendezést, vagy csö- 50 vecskét vezetünk; azután másik csövecske bevezetésére megmetszük a bal szívkamrát, amelybe a konzerváló oldatot fecskendezzük. Ebben az állapotban a vérnek a konzerváló oldat haladásával szemben 55 kifejtett ellenállása csökken és a tisztán felfogott vér mennyisége tetemes arányban növekszik. Tárgya továbbá a találmánynak a konzerváló oldat befecskendezésére való kü- 60-lönleges csőszerkezet. Erre a csőre lényegében jellemző az állat aortájába való Levezetésre szánt végén alkalmazott (tetszőleges, előnyösen gömbalakú) gumitesttel ellátott kúpos végződés, amelynek 65 átmérője tetszés szerint úgy változtatható, hogy a csövet az aortában könnyen meg lehessen érősíteni, akármilyen is az utóbbi metszete. így kikerülhető egyrészt a szív esetleges megrepedése, másrészt a konzer- 70 váló oldat elfecsérlése. Az eddigi konzerváló eljárásoknál különböző méret ű. cserélhető csöveket kellett használni úgy, hogy a cső külső átmé-