104970. lajstromszámú szabadalom • Fúvóka elektródákhoz

Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAG TAR KIRÁLYI JnffiK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104970. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Fúvóka elektródákhoz. Pre^slicht-Patent-Verwertuiigrsg-eselJschaft m. b. H. cég-Wien. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 31-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 6-ika. Ez a találmány koncentrikus és gyűrűalakú elektróda-elrendezéseknél használható fuvóka-testre vonatkozik. Az ilyen elektróda-elrendezésnél — amely több-5 nyire olyan eljárásnál használatos, amelynél az ívfényt fúvással szúró lánggá alakítjuk — rendszerint egy esőelektródában elhelyezett rúdelektróda van. Eddig a külső esőelektróda végén levő fúvókát .0 — amennyiben ilyen esőelektródát egyáltalában alkalmaztak — úgy készítették, hogy a eső végébe gyűrűalakú testet illesztettek és ezáltal a szabad keresztmetszetet elszűkítették. Ez az elrendezés azonban nem vált be teljesen. Az említett célokra való fúvóka a találmány szerint lényegében olyan forgástestből ál'l, amelynek befelé gyűrűallakú toldata van. A fúvóka ilyen alakja folytán 20 a szúró láng kúpos stabil alakot kap, ;míg hengeres gyűrű esetében kevésbbé lesz hegyes. A csatolt rajz a találmány néhány kiviteli alakját szemlélteti. A rajzon az Í5 1. ábra váltóáramhoz, a 2. ábra pedig egyenáramhoz való kiviteli alakot mútat. A 3. ábra egy további kiviteli alak képe. míg a 30 4—7. ábrák ovális nyílásé fúvókát szemléltetnek, a fuvókához tartozó elektródával együtt. Yégiil a 8. ábra közepén kibővített fúvókát láttat. Amint már említettük, a fúvóka főrésze az (1) forgástest, amelynek befelé gyűrűalakú (2)- toldata van. A fúvóka felső részén (3) csavarmenet van, amellyel a fúvókát a külső csőelektróda végébe csavaroljuk. (4) a belső elektródát jelöli. 40 A 2. ábrán a gyűrűaflakú (2') toldat nem az (1) forgástest végén, hanem egy másik részén foglal helyet. A 3. ábra szerint végül oly kiviteli alak is lehetséges, amelynél a gyűrűalakú (7) toldat nem a forgástest belsejében van, hanem ennek 45 folytatását alkotja és fokozatosan vagy kúposán szűkül. A toldatot úgy is hozhatjuk létre, hogy a fúvóka felső része kifelé fokozatosan szűkülő forgástestbe megy át. Amint az ábrákból látható, a fúvóka (5) 50 nyílása, amelyen át az ívfény a szabadba kilép, megl'ehetősen szűkre vehető anélkül, hogy a (6) teret — amelyben az ívfény képződik — megszűkítenők. A (6) tér belső falát az (5) nyílás felé lekerekíthet- 55 jük (1. ábra), vagy szögletesen szűkülőre is készíthetjük (2. és 3. ábra). A 4. ábra csőefektródába helyezett, ovális nyílású fúvóka alulnézete, míg az 5. és 6. ábrák a 4. ábra (a—b), ill. (c—d) vonala 60 mentén vett metszetéket mutatnak. Mint a 4. ábrából látható, ez a kiviteli alak az 1—3. ábrákban feltüntetettektől aibban különbözik, högy az (5') nyílás ovális. Ennél az elrendezésnél célszerűen lapos (4') belső 65 elektródát használunk, amilyent a 7. ábra metszetben tüntet fel. A 8. ábra olyan fúvókát szemléltet, amelynek belső része kamrává van kibővítve. Az ilyen fúvóka különleges cé- 70 lókra készül és az az előnye, hogy az ívfényhez vezetett gáztérfogat megnagyobbodik, mimellett a gáz áramlásának lökései csökkennek és a gáz hozzávezetése egyenletesebbé válik. Az 1., 2., 5., 6. és 8. 75 ábrák szerinti kiviteli alakoknál a kilépőcsatorna célszerűen hengeres. A találmányt természetesen olyan alakban is foganatosíthatjuk, hogy magának a külső csőelektródának a végeit látjuk el 80