104967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyapjumosók szennyvízéből az indifferens zsír kitermelésére
Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104967. SZÁM. — XI/c. (Xl/d). OSZTÁLY. Eljárás a gyapjumosók szennyvizéből az indifferens zsír kitermelésére. Mertens Jenő mérnök Louvain (Belgium). A bejelentés napja 1930. évi november hó 21-ike. Belgiumi elsőbbsége 1929. évi november hó 23-ika. A találmány eljárás amaz indifferens zsír kitermelésére, melyet a gyapjúmosókból kijövő szennyvizeket koncentráló eljárásokkal létrehozott komplex koncentrá-5 tumok tartalmaznak. A gyapjú mosásához használt víz tudvalevőleg nemcsak zsírt tartalmaz, hanem szappan alakjában., zsírsavakkal, fehérjeanyagokat, valamint különböző, ásványi 10 és szerves tisztátlanságokat. Bebizonyult, hogy a nyers mosóvíznek közvetlenül meleggel és mosással való kezelése nem célszerű, mert a kezelendő víztömegek igen nagyok és így a ) melegfogyasztás is igen nagy, továbbá azért sem, mert a nyers mosóvíz bonyolult összetétele folytán olyan kémiai vegyületeik keletkeznek, melyek a kitermelt alkatrészeket szennyezik, ami főleg 20 gyapjúzsír esetén rendkívül hátrányos, .mert a gyapjiúzsír tisztítását, ha nem is lehetetlenné, de mindenesetre igen bonyolálttá és költségessé teszi. Ezért arra törekedtek, hogy az első, 25 kevéssé költséges munkamenetben olyan koncentrátumokat kapjanak, melyek aránylag nagy mennyiségű zsírt tartalmaznak és a tisztátlanságok egy részétől esetleg már mentesek is. így, pl. bizonyos 30 ismert eljárások szerint, melyek közül egyesek még szabadalmi védelem alatt állanak, a mosóvíz felszínének ütögetésével, vagy a mosó víztömegbe nyomás alatt álló levegő befecskendezésével, habzó 35 koncentrátumot, vagy valamely reagens, mint mész, klórkálcium, kénsav stb. segélyével, lecsapott koncentrátumot, vagy végül tetszőleges kolloid, mint keményítőliszt, agyag stb. segélyével való lecsapatással, kolloidoiS koncentrátumot állítanak 40 elő. Az ilyen különböző fajtájú koncentrátumokban foglalt zsír .kitermelésére többféle fizikai, kémiai és termikus eljárást javasoltak már. A fizikai eljárások közé tartó- tó zik a röpítő gépekkel való röpítés, mely a röpítőerő segélyével a zsírrészecskéket kiválasztja és összeragasztja, továbbá a szűrő sa j tókkal történő, hideg és meleg sajtolás. Ezek az eljárások azzal a nagy 50 hátránnyal járnak, hogy alkalmazásuk folytán a zsír és a tisztátlanságok között igen benső fizikai kapcsolat létesül, mely a tisztítási műveletet bonyolulttá teszi. Kémiai eljárások közül olyanokat a lkai- 55 máztak, melyek szerint a koncentrátumot! adott hőfokon, gyakrabban, alkalmas reagenssel kezelték. Ezeknek az eljárásoknak súlyos hátránya az, hogy a zsírt denaturálják, illetőleg meghamisítják. Ezek az 60 eljárások továbbá igen költségesek isi minthogy a felhasznált'reagensek visszanyerése céljából több, egymásután következő munkamenetet tesznek szükségessé, A termikus eljárásnál a koncentrátumot, 65 nyitott, tartályokban, adott hőfokon kezeJ lik. Ezek az eljárások is hátrányosak, mert bizonyos alkatrészek (főleg az indifferens zsír) a meleg behatása alatt emulzióba lépnek, mely a későbbi munka 70 folyamán többé nem bontható szét. Bejelentő korábbi szabadalmában eljárás van ismertetve a habzó koncentrátumoknak, nyomás alatt, autoklávban való kezelésére. 75 Bejelentő azóta tüzetesen tanulmányozta az egyes, lecsapott koncentrátumok benső mineműségét és ezeket a következtetéseket vonta le: