104962. lajstromszámú szabadalom • Csuklós zsilip

Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104962. SZÁM. — XV/e. OSZTÁLY. Csuklós zsilip. Benedek Pál és dr. Benedek József mérnökök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 21-ike. A1 folyók áradásai ellen árvizgátakkal védett, vagyis az úgynevezett ármentesí­tett területeiken, összegyűlő csapadékvize­ket, — amelyeket általában belvizeknek 5 neveznek, — az árvízgátakba épített zsi­lipeken keresztül eresztik le a folyóba. Ezeket a zsilipeket ujabban, rendsze­rint, betonból vagy vasbetonból építik, még pedig úgynevezett fekvő zsilipek 10 alakjában. A fekvő zsilipeket az jellemzi, hogy a földből készült árvízigátak egész teste alatt haladnak végig ós egy vagy több, legtöibbször kör- vagy mégyszögkereszt-15 metszetű nyílásuk van, amelyek mind­egyike —• rendszerint a folyó felőli olda­lon — záró táblával, az, úgynevezett zsi­lipkapuval var, ellátva. Mikor a folyó vízállása magasabb, mint 20 az ármentesített területen levő belvíz, ak­kor a kapukat lezárják, nehogy a folyó vize a zsilipen át az ármentesített terü­letre hatoljon be és csak akkor nyitják ismét fel, amikor a folyó már leapadt. 25 Ezek a zsilipek, rendszerint, vízát­eresztő talajon épülnek. Ha a folyó ára dása huzamosabb ideig tart, akkor az ár­víz1 és belvíz közt levő vízszínkülönbség hatása folytán a folyó vize igyekszik a, 30 zsilip kerül, felette, tőle két oldalt, vagy alatta, az árvízigáton, illetve az altalajon fátszivárogni. Mindaddig, míg az átszi­várgó víz az altalaj vfegy a környező ta­laj részecskéit magával nem ragadja, a 35 szivárgás nem veszedelmes, de ha a víz talajré'szeciskéket is visz magával, akkor már veszedelmessé válhat. Ebben az eset­ben ugyanis bekövetkezhetik az, amit a zsilip alámosásának szoktak nevezni: a 40 zsilip altalaja mind' jobban meglazul és minél jobban meglazul, a nyomás alatt 45 álló víz útja annál szabadabb lesz, majd az altalajban üregek támadnak, a zsilip elveszti alátámasztását, összedől és az ár­víz elárasztja az ármentesített területet. A régente alkalmazott, rövid, úgyneve- 50 zett álló zsilipek helyett, újabban, leg­többször, az árvízgát egész teste alatt végighaladó, fekvő zsilipeknek nevezeti zsilipeket építenek. Ennek legfőbb oka az a ía.pasztalat, hogy az átszivárgás annál 55 kisebb mértékű, minél hosszabb utat kell víznek a talajban megtenni. Ezért na­gyon. fontos, hogy a fekvő zsilipek olyan eresre készüljenek, hogy a felettük levő töltéstest súlya alatt meg ne repedjenek. 60 Ka ugyanis a, zsilip ép, repedésmentes, akkor az átszivárgó víznek a zsilippel egyenlő hosszúságú földréteg áll az. útjá­ban, míg h.a a zsilip megrepedt, akkor a, szivárgó víznek és a vele együtt mozgó 65 tnlajrészecskéknelc csak a gát árvízfelöli oldala, és a repedés közt levő utat kell a talajban megtenniük, mert a repedésen keresztül a zsilip vízvezető nyílásába jut­hatnak. ahol már semtmi sem áll az út- 70 juktan, tehát a repedés a zsilip alámosá­sának és ezzel együtt összeclőlésének a ve­szélyét erősen megnöveli. A csatolt rajzok 1. ábrája a fent elő­adottak magyarázatára áll. szemlélteté- 75 sére való. Az ábrán látható (1) földgát teste a (2) fekvőzisilip alá van beépítve, mely a, (3) zsilipka.pu.val zárható el. A gáttest baloldalán levő belvíz szintje ala­csonyabb, mint a. jobboldalon levő folyó- 80 víz szintje. Hia a zsilip ép, akkor az át­szivárgó víznek (X—y) utat kell meg­tennie, ha ellenben a zsilip (mint az áb rán látható), (z)-nél meg van repedíve,

Next

/
Thumbnails
Contents