104962. lajstromszámú szabadalom • Csuklós zsilip
Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104962. SZÁM. — XV/e. OSZTÁLY. Csuklós zsilip. Benedek Pál és dr. Benedek József mérnökök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 21-ike. A1 folyók áradásai ellen árvizgátakkal védett, vagyis az úgynevezett ármentesített területeiken, összegyűlő csapadékvizeket, — amelyeket általában belvizeknek 5 neveznek, — az árvízgátakba épített zsilipeken keresztül eresztik le a folyóba. Ezeket a zsilipeket ujabban, rendszerint, betonból vagy vasbetonból építik, még pedig úgynevezett fekvő zsilipek 10 alakjában. A fekvő zsilipeket az jellemzi, hogy a földből készült árvízigátak egész teste alatt haladnak végig ós egy vagy több, legtöibbször kör- vagy mégyszögkereszt-15 metszetű nyílásuk van, amelyek mindegyike —• rendszerint a folyó felőli oldalon — záró táblával, az, úgynevezett zsilipkapuval var, ellátva. Mikor a folyó vízállása magasabb, mint 20 az ármentesített területen levő belvíz, akkor a kapukat lezárják, nehogy a folyó vize a zsilipen át az ármentesített területre hatoljon be és csak akkor nyitják ismét fel, amikor a folyó már leapadt. 25 Ezek a zsilipek, rendszerint, vízáteresztő talajon épülnek. Ha a folyó ára dása huzamosabb ideig tart, akkor az árvíz1 és belvíz közt levő vízszínkülönbség hatása folytán a folyó vize igyekszik a, 30 zsilip kerül, felette, tőle két oldalt, vagy alatta, az árvízigáton, illetve az altalajon fátszivárogni. Mindaddig, míg az átszivárgó víz az altalaj vfegy a környező talaj részecskéit magával nem ragadja, a 35 szivárgás nem veszedelmes, de ha a víz talajré'szeciskéket is visz magával, akkor már veszedelmessé válhat. Ebben az esetben ugyanis bekövetkezhetik az, amit a zsilip alámosásának szoktak nevezni: a 40 zsilip altalaja mind' jobban meglazul és minél jobban meglazul, a nyomás alatt 45 álló víz útja annál szabadabb lesz, majd az altalajban üregek támadnak, a zsilip elveszti alátámasztását, összedől és az árvíz elárasztja az ármentesített területet. A régente alkalmazott, rövid, úgyneve- 50 zett álló zsilipek helyett, újabban, legtöbbször, az árvízgát egész teste alatt végighaladó, fekvő zsilipeknek nevezeti zsilipeket építenek. Ennek legfőbb oka az a ía.pasztalat, hogy az átszivárgás annál 55 kisebb mértékű, minél hosszabb utat kell víznek a talajban megtenni. Ezért nagyon. fontos, hogy a fekvő zsilipek olyan eresre készüljenek, hogy a felettük levő töltéstest súlya alatt meg ne repedjenek. 60 Ka ugyanis a, zsilip ép, repedésmentes, akkor az átszivárgó víznek a zsilippel egyenlő hosszúságú földréteg áll az. útjában, míg h.a a zsilip megrepedt, akkor a, szivárgó víznek és a vele együtt mozgó 65 tnlajrészecskéknelc csak a gát árvízfelöli oldala, és a repedés közt levő utat kell a talajban megtenniük, mert a repedésen keresztül a zsilip vízvezető nyílásába juthatnak. ahol már semtmi sem áll az út- 70 juktan, tehát a repedés a zsilip alámosásának és ezzel együtt összeclőlésének a veszélyét erősen megnöveli. A csatolt rajzok 1. ábrája a fent előadottak magyarázatára áll. szemlélteté- 75 sére való. Az ábrán látható (1) földgát teste a (2) fekvőzisilip alá van beépítve, mely a, (3) zsilipka.pu.val zárható el. A gáttest baloldalán levő belvíz szintje alacsonyabb, mint a. jobboldalon levő folyó- 80 víz szintje. Hia a zsilip ép, akkor az átszivárgó víznek (X—y) utat kell megtennie, ha ellenben a zsilip (mint az áb rán látható), (z)-nél meg van repedíve,
