104935. lajstromszámú szabadalom • Vetítőlészülék

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MA6TAR KIRÁLYI jHMK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104935. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Vetítőkészülék. Savag-e John Clifford mérnök London. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 30-ika A találmány vetítőkészülék, nevezetesen optikai készülék, fénylő felületeknek, jeleknek vagy hasonlóknak távoli fekvő ernyőkre (mint pl. természetes vagy mes-5 terséges felhőkre) hirdetési, reklám- és egyéb célokból, nagy fényhatással való vetítésére. A taillálmány főcélja fényt éis más sugárzásokat bizonyos távolságra vetítőkészii-10 léknek és különösen oly optikai kombinációnak a létesítése, amellyel fényjeleket, mint pl. betűket, ábrákat, felületeket vagy hasonlókat távoli ernyőkre (mint pl. felhőkre) a lehető legnagyobb fényhatással 15 és élességgel akként vetíthetünk, hogy a fényjelnek az ernyőn elfoglalt helyzete olymódon változtatható, hogy azt különböző helyekről szemlélő nézők könnyebben megfigyelhetik. 20 Fényjeleknek felhőkre való vetítésénél nehézségek elsősorban ezeknek szabálytalan alakulásából, másodsorban pedig a vetítési helytől való nagy távolságukból erednek. E nehézségeknek elhárítására 25 lényeges, hogy a jel méretei a felhők felületének átlagos szabálytalanságaihoz képest oly nagyok legyenek, hogy az ezen szabálytalanságok létesítette eltorzulás a jelinek alakját — amint azt a földről lát -30 ják — észrevehetően ne befolyásolja és dacára a jel szükséges nagyságának, megvilágításának az erőssége bármely gyakorlati célra elegendő legyen. Továbbá oly célból, hogy a jelet a többé-ke vésbbé jelen-35 tékeny távolságokból könnyen és helyesen szemlélhessék anélkül, hogy magát a, vetítőkészüléket mindig mozgatni kellene, lényeges, hogy a készülék olyan legyen, hogy a jelnek az aktuális helyzete a fel-40 hőkön változtatható légyen. A találmány szerinti készülék ahhoz az ismert típushoz tartozik, melynél egy meghatározott irányú fény- vagy más sugárnyalábot létesítő szerkezet az említett sugár irányához képest harántirányú 45 felületet képező sugárelterelő egységek rendszerével van kombinálva; a készüléknek az a jellemzője, hogy az említett egységek mindegyike bármilyen irányban biillenőinozgásra alkalmasan van szerelve, 50 úgy hogy a rendszer mindegyik eleme egy bizonyos sugárnyalábot bármely kívánt irányba eltéríthet. Ennek következtében a készülékkel — ha azt fényjeleknek távoli ernyőkön való létesítésére használjuk — 55 az ernyőn a kívánt fényességű fénypontokat vagy fényfoltokat vagy fényfelületeket létesíthetjük, amelyek együttesen a kívánt alakot vagy alakzatot képezik és magától értetődik, hogy a sugárelterelő gQ egységek bármelyikét felhasználhatjuk arra, hogy a fényjel bármely részében fényterületet létesítsünk. Ha kívánatos, akkor szög alatt különkülön, beállítható tükrökből álíló rendszert 65 alkalmazhatunk, mely úgy van elrendezve, hogy az említett fénysugár irányához képest rézsútosan harántirányti felületet foglal el, mimellett e rendszert vagy olymódon szerelhetjük, hogy a fénysugár op- 70 tikai tengelye körül foroghasson, abból a célból, hogy a vetített kisebb fénysugarak hajlása a láthatárhoz képest változtatható legyen vagy pedig olymódon szerelhetjük azt, hogy a rendszer az említett tengely 75 körül saját síkjában foroghasson, hogy a kisebb sugarak forgómozgását idézze elő. Fénylő képeknek egy távoli ernyőre való vetítésénél a fénysugár létesítésére, gynjtópontjában elektromos lámpával (vetítő- 80