104930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás titánacél előállítására
Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104930. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás titánacél előállítására. Mathesius Walther tanár titkos kormánytanácsos Berlin-Nikolassee és Mathesius Hans mérnök Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1930. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 16-ika. Titánnak titánacél, különösen szénben szegény tatámacél előállítása céljából acélfürdőkbe való bevezetése nehéz és pedig egyrészit azért, mert a titán az aeél-5 fürdőben igen nehezen diffundál, másrész azért, mert a titánnak az oxigénhez és a nitrogénhez való rokonsága igen nagy és a fómtitán-veszteség annál nagyobb, minél tovább tart a. titánnak a. 10 fémfürdőben való elkeverése és annak a fürdőben való egyenletes elosztása. A titán bevezetését már megkísérelték olyan módon, hogy az egyébként kész acélfürdőbe szilárd ferrotitánt adtak, 15 emellett nehézségek támadnak annak folytán, hogy a szilárd ferrotitán azacélfürdőben igen lassan oldódik és a titánnak az acólfürdőben való egyenletes elosztását elérni nehéz. Már azt is megkí-20 sérelték, hogy a ferrotitánt aluminotermikus úton folyós állapotban leválasztatták és a folyós acélt az öntőcsatornában Vagy egy öntőserpenyőben a levált folyós fcrroti tanhoz hozzáfolyaszitották. 25 Ezzel a munkamenettel a titánnak az acélban való valamivel jobb elosztását értélc ugyan el, azonban1 a titánnak elégés folytán fellépő vesztesége tekintetében sokkal jobb eredményit ez sem ad. 30 A találmány szerint a titánnal ötvözendő acélt elsősorban szintén a szokásos módon különítjük el és dezoxidáljuk, amit kemencében vaigy öntőüstben végezhetünk és a porított, (esetleg brikettezett) 35 ferrotitán termit keveréket ettől elkülönítve egy második öntőüstbe adagoljuk. Ezután az előkészített acélt ebbe a második ön,tőüstb&, amely a porított (esetleg brikettezett) termitkeveréket tartalmazza, erős sugárban lefolyaszitjuk, mimellett a 40 lefolyaszMst az első öntőüst fenekén lévő, aránylag nagy, — 75—90 mm átmérőjű — lefolyasztási nyíláson át eszközöljük. A magas hőmérsékletű acél a poralakú (esetleg brikettezett) termit- 45 masszát azonnal meggyújtja és exotermiikus reakcióba hozza. Az emellett leváló titánt a hozzáfolyó élénken mozgatott acélfürdő felveszi. A termitreakció a második öntőformában az acélfürdő felüle- 50 tón megy végbe és az első öntőüstből fellépő acél erős sugara és az így előidézett erős mozgás a levált titánnak az acélfürdőbe való felvételét nagy mértékben elősegíti, úgy hogy az acélnak a titánnal 55 való teljesen egynemű ötvözetét sikerül előállítani. A titánnak és az acélnak gyors keveredése folytán azonfelül egyidejűleg a titán elégésének lényeges csökkenését érjük el, mert az első öntő- 60 üstből a dugókifolyásii kövön át az üst fenekéről vett és a második üistbe ömlő acél tetemesen kevesebb vasoxidokat tartalmaz (legtöbbnyire mint salakalkatrészeknek az acélfürdőben Való emulzió- 65 ját), miint az az acél, amely közvetlenül a Martin-kemencéből vagy a konverterből az öntő'üs'tbe folyik. E munkamenetnél a titán elégő része 30—40%-kal csökken. Ennek folytán ez eljárással úgy a titán- 70 nak a vasban való egyenletes elosztását, mint a titánveszteség tekintetében igen nagy javítást érünk el.
