104918. lajstromszámú szabadalom • Mikrofon

Megjelent 1933. évi .január hó lfi-án. MAGYAR KIRÍLY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104918. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Mikrofon. Siemens & Halske A. G. Hauptniederlassung in Berlin, Zweigniederlassung- in Wien A bejelentés napja 1929. évi április hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 7-ike. Szénmikrofonoknak átviteli célokra való alkalmazása az eddigelé ismert szénmikrofonok egyes sajátságai miatt nem vezetett kielégítő eredményre. Különösen két jelleg-5 zetes tulajdonsága van a szénmikrofonnak, amely tulajdonságok zavaró hatásokat okoznak, nevezetesen az ú. n. ingerküszöb, amelynek következménye, hogy a mikrofon nem működik vagy csak igen csekély mér-10 lékben reagál csekély gerjesztő intenzitásokra, továbbá a zavaró önzajok, amelyek a szénszemcsék közötti kontaktus labilis voltára vezethetők vissza. Ehhez járulnak még azok a torzítások, amelyeket a frek-15 venciától való függőség okoz és az időben erősen változó érzékenység. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy nem célszerű, ha a szénszemcséknek kontaktusanyagként való alkalma-20 zása esetén a hangot hosszú szemcseszakaszokon vezetjük keresztül. Ily esetekben előfordul, hogy a kontaktusok valamilyen egyensúlyi helyzet körül mechanikailag megkötődnek, úgy hogy a gerjesztő hullám 25 a szemcseszakasz e helyén megakad. A szénanyag hátsó rétegeinek gerjesztése nagy mértékben függ a véletlentől, úgy hogy a gerjesztés egyszer az egész szénszakaszon áthalad, máskor pedig a hátsó zóna na-30 gyobb vagy kisebb hosszban többé vagy kevésbbé gerjesztetlen marad. Ez az egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben gerjesztett anyag ebben az esetben mint előtétellenállás működik. A leírt jelenség tehát 35 tulajdonképen nem absorptiós jelenség', hanem egy ingadozó folyamat. Ennek alapján minden további nélkül megérthető a szénmikrofon működésének az amplitúdótól való erős függősége. A frekvenciától való függőségek azonban szükségképen abból az í< > okból is adódnak, mert hangok esetén a különböző intenzitásokkal szereplő frekvenciáknak amplitúdóktól való függősége következtében az amplitúdók eltorzulnak. A fentiekből következik az a körülmény, 45 Iiogy lehetőleg rövid szénszakaszokat alkalmazunk, nehogy a hangvisszaadás torzíttassék. Rövid szénszakaszok azonban normális esetekben ugyancsak változékony viszonyokra vezetnek, mert a szénanyag az elek- 50 tródák között könnyen elékelődik, úgy hogy rövidzárlat lép fel, aminek következménye a tökéletes érzéketlenség. Mint fontos szempont járul még ehhez megfelelő diaphragma alkalmazása, mely egész felületén érinLke- 55 zik a szénanyaggal, úgy hogy gyakorlatilag torzításmentes reprodukciót kapunk. Azon célból, hogy ily mikrofonokban a viszonyokat állandósítsuk, nagyobb szénkamrát kell alkalmaznunk, hogy a szén- 60 anyag kizárólag súlya következtében megfelelő statikus nyomást fejtsen ki. A diaphragma és a szénanyag ily elrendezése mellett a szokásos 1—2 mm. hosszúságú szénszakaszban a tárcsaalakú kamra alsó 65 részében a szénanyag elékelődne, mert a súrlódási erők nagyobbak, mint a szénszemcsék tömegerői. Egyrészt az elektródák között rövidzárlat lépne fel, másrészt a membránfelület nagyobb része érintet- 70 len maradna, úgy hogy ennek következtében önrezgések lépnének fel. A találmány értelmében ezeket a nehézségeket azáltal küszöböljük ki és a membrán- és szénanyag közötti kívánt együtt- 75 működést azáltal érjük el, hogy valamely