104914. lajstromszámú szabadalom • Robbanó-motor szerelő

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÍLYI JBHS» SZABADALMI BTRŐSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 104914. SZÁM. — \áJ2. OSZTÁLY. Robbanó-motor változó dugattyúlökettel. Németh György motorszerelő Gyirmót. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. A szabadalom tárgya oly hajtóműves robbanómotor, melynek segélyével a robbanás erejét jobban kihasználhatjuk. Ezen célból a találmány szerint oly hajtó-5 művet alkalmazunk, mely a munkahenger dugattyújának változó hosszú löketet ad és pedig a szívás alatt rövidebb löketet, a robbanás alatt pedig hosszabb löketet, miért is a felrobbant égéstermékek az ed-10 diginél nagyobb mértékben terjedhetnek ki, tehát a dugattyúnak több munkát adnak át, azon kívül pedig nyomásuk anynyira csökken, hogy kipuffogásuk igen kevés zajjal jár és az eddigi hangtompí-15 tők esetleg nélkülözhetőkké válnak. A találmány lényege abban áll. hogy a hajtórúd a forgattyús csaphoz körhagyó közbeiktatásával csatlakozik; a körhagyó a főtengely elíorgása közben önműködően 20 olykép állítódik el, hogy a dugattyúnak a kívánt változó hosszúságú löketei keletkeznek. A belső holtponti állásban a körhagyó mindig középállásban van, miért is a kompresszió-tér nagysága nem válto-25 zik, viszont a külső holtponti állásokban a szívólöket végén a körhagyó befelé, a robbanólöket végén pedig kifelé áll és ezáltal a szívólöket és robbanólöket között a körhagyó kétszeres excentricitásának 30 megfelelő hosszkülönbség keletkezik. A rajzon a találmánynak egy példaképeni, kiviteli alakja van feltüntetve, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 35 1. ábra a hajtóművet távlatilag ábrázolja a szívólöket végén, a 2. ábra a körhagyó és hajtórúd állását mutatja a robbanólöket végén, a 3. ábra a kipuffogólöketnél, a 40 4. ábra a szívólöketnél és végül az 5. ábra a kompresszió löketénél mutatja vázlatosan. A (b) hajtórúdnak feje az eddigitől eltérően (c) körhagyógyűrűben végződik, mely a (d) körhagyótárcsát veszi körül. E 45-körhagyótárcsa körhagyóan az eddigi (e) forgattyúcsapon elforgathatóan ül. A körhagyótárcsával (g) fogaskerék van szilárdan összekötve, mely 1:2 áttétellel a (h) fogaskerékkel kapcsolódik, melynek (i) 50 forgástengelye az egyik (f) könyöktengelyszárban van ágyazva, míg a forgástengely végén egy másik (j) fogaskerék ül, mely 1:1 áttétellel a szilárdan megerősített helytálló (k) fogaskerékkel kapcso- 55 lódik. Világos tehát, hogy a (c, d) körhagyót működtető (g) fogaskerék és a főtengely körül központosán elrendezett helytálló (k) fogaskerék közé 1:2 arányban lassítóáttétel van iktatva, minek következté- 60 ben a főtengelynek minden egyes körülfordulásakor a körhagyó félfordulatot és a főtengely félkörülfordulásakor negyedfordulatot tesz. Ugyanis míg az (f) könyöktengely egyszer körülfordul, a (j) fo- (55 gaskerék a (k) fogaskeréken egyszer legördül és egy teljes körülfordulást végez, mely teljes körülfordulást az 1:2 áttételű (g, h) fogaskerekek felére csökkentve viszik át a körhagyóra. 70 A robbanási löket végén (2. ábra) a körhagyó középpontja a főtengely középvonalától a legtávolabb van. Ekkor lesz a dugattyúnak leghosszabb lökete. A kipuffogási löket alatt (3. ábra) a főtengely fél- 75, fordulatot, a körhagyó pedig negyedíordulatot tesz, miáltal a körhagyó baloldali középállásába kerül. A következő szívólöket alatt (4. ábra) a főtengely ismét félfordulatot tesz, a Korhagyó pedig ismét 80