104905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fűtőértékű generátorgáz előállítására folytatólagos üzemben

___ Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104905. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás nagy fűtőértékű generátorgáz előállítására folytatólagos üzemben. vitéz Gálócsy Zsigmond és Koller Károly oki. kohómérnökök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 28-ika. Már évtizedek óta törekednek arra, hogy oxigén segítségével folytatólagos üzemiben nagy fűtőértékű generátorgázt (vízgázt, kettősgázt stb.) állítsanak elő, de 5 az eddigi kísérletek nem jártak kellő eredménnyel. Ennek oka elsősorban az, hogy az oxigénnel való elgázosítás a generátor alsó reakciós zónájában a hőmérséklet igen nagymértékű (sok esetben a 2000°-t meg-10 haladó) emelkedését vonja maga után, amely hőmérsékleten még a legtűzáillóbb téglák is megolvadnak. Ha viszont a béléstéglákat meg akarjuk óvni, akkor a hasznosítható mennyiségnél jóvá! nagyobb 15

mennyiségű vízgőzt kell a reakciós zónáiba befujtatni, ami a széndioxid képződését előmozdítja ós így a gáz fűtőértéke nagy mértékben csökken. Ennek a jelenségnek az a termodinamikai magyarázata, hogy 20 ama melegdiffuzió lefolyására, amely a vízgőzt a reakciós hőfokra emelné, nem áll elegendő idő rendelkezésre, úgy, hogy ! a fölös melegmennyiségek legnagyobb része a vízgőz nagyfokú túlhevítésére és 25 nem a vízgőz endotermikus megbontására használódik fel, aminek további következmény© az, hogy a túlhevített vízgőz a szénoszlop felsőbb zónáiban végbemenő gázfázisú exotermikus reakció következ-30 tében széndioxid képződését mozdítja elő. Bejelentők már most felismerték, hogy ezt a hátrányit, amely nagy fűtőértékű generátorgáznak oxigén segítségével való előállítását ezideig csaknem lehetetlenné 85 tette, kiküszöbölhetjük, ha a generátorba a vízgáz reakció fenntartásához éppen szükséges mennyiségben a reakciós zóna hőmérsékleténél magasabb hőfokra (1500° -2500°-ra) túlhevített vízgőzt viszünk be. úgy, hogy a fölös melegmennyiségek 40 majdnem kizárólag a vízgázreakeió szempontjából hasznos endotermikus vízgozbontásra használódnak fel. Regenerátorokban, rekuperátorokban vagy túlhevítőkben azonban a vízgőzt ilyen magas hő- 45 fokra felhevíteni nem lelhet. A találmány szerint a vízgőznek ilyen nagymértékű túlhevíitését úgy érhetjük el, hogy a nagy fűtőértékű generátorgáz előállítását két különálló részfolyamatban 50 végezzük. Az első részfolyamatban bármilyen szilárd, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagot a tulajdonképeni generátorral szervesen összefüggő elégési térben oxigénnel, levegővel vagy oxigénnel dúsí- 55 tott, levegővei elégetünk és az elégési gázokat telített vagy előzetesen túlhevített vízgőzzel elegyítjük, mikor is a vízgőz elégési gázok hőmérsékletéig (1500—2500°ig) túlhevül. A második részfolyamatban ao mármost az elégési gázok és a túlhevített vízgőz elegyét folyós salakkal dolgozó generátor izzó tüzelőanyaigoszlopán vezetjük át, amelyben az elégési gázok széndioxidjának szénmionoiddá való redukálása és a 65 vízgőz megbontása, tehát a tulajdonképeni generátorgázrképződés végbemegy. Az elgázosítást ezek szerint oxigénnel végezzük, de az oxigén túlnyomó részét a generátorba nem közvetlenül, hanem oxigén- 70 hordozók és pedig széndioxid ós vízgőz utján vezetjük be. Az elégési teret, valamint a generátort a reakciósebesség fokozására célszerűen nyomás alatt tartjuk. A találmány szerint tehát a nagy fűtő- 75 értékű generátorgáz előállításához két tüzelőanyagot használunk, még pedig primér-tüzelőanyagot, amelyet az első rész-