104897. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves kapcsolási elrendezésekben zavarok befolyását csökkentő vagy kiküszöbölő berendezés

Megjelent 1933. évi január hó 314-án. MAGYAR KIRÁLYI JmSHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104891. SZÁM. — VlJ/j OSZTÁLY. Elektroncsöves kapcsolási elrendezésekben zavarok befolyását csökkfifttő vagy kiküszöbölő berendezés. Philips' Rádió és Villámosságl r. t. cég- Budapest, mint a Philips' Radioröhren Gesellschaft m. b. H. wieni cég- jogutódja A bejelentés napja 1930. évi julius hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi május hó 19-ike. Erősítő berendeléseknél vagy több elektroncsöveit tartalmazó hasonló készülékeknél, különösen olyanoknál, amelyeket hangfrekvenciák reprodukálására alkal-5 rnaznak, tudvalevőleg meglehetősen nehéz a mellékzörejek vagy hasonló zavarok elnyomása, amelyek különféle okokból adódnak, (amilyenek a nem kívánatos visszacsatolások, külső zavarforrások ál-10 tal előidézett indukcióhatás, stb.). Erre való tekintettel már javasolták az erősítőcsövek elektródái közül legalább az egyiknek vagy az ezekkel összekötött valamelyik körnek földelését vagy más állandó 15 potenciálú pomittál való összekötését. Az előbb említett intézkedés többnyire a kívánt eredményhez vezet, ha valóban kifogástalan földelést végezhetünk. Az ilyen földelés azonban nem érhető el min-20 dig és számos esetben igen bonyolult vezetékelrendezést és külön intézkedéseket igényel. Ha, ami gyakran történik, meglévő berendezéseket ( gáz- vagy vízvezetékekét, tartókat, teleí'onföldeléseket, 25 nullavezetékeket stb.) hasznosítanak a földeléshez, úgy ez az intézkedés gyakran nem válik be, miután a földre való kapcsolás gyakran csak tökéletlen vagy csak időnként hatékony. A földeléshez használt 30 vezetékek és részek azonban ezen esetben maguk is zavaró elemeket alkotnak miután a zavaró hullámokat vételező szervekül hatnak. Azonban csakis kivételes esetekben volt lehetséges a hang erő-35 sítésére való többfokozatú erősítők kielégítő zavarmentesítése anélkül, hogy az erősítő csövek elektródái közül az egyiket közvetlenül vagy közvetve földeltük volna. A találmány értelmében ezen zavarmentességet a földre való kapcsolás mellőzésé- 40 veit azáltal érjük el, hogy az alkalmazott csövek az ismert fajtájú, közvetett fűtésű katódával vannak ellátva, amelyeknél tehát az emittáló izzószál attól a fűtőtesttől1

, illetve fűtőáramkörtől, mely őt izizítja, el 45 van különítve. Az ilyen önmagukban ismert közvetett fűtésű csövek a zavarmentességet azáltal létesítik, hogy emittáló katódájuknak a földhöz rendkívül kis kapacitásuk van éppen azon körülménynél 50 fogva, hogy ebben az esetben a cső az áramforráshoz csak ezen igen kis kapacitás révén van csatoltva, mely a fűtőszerv és a szál között fennáll. Az áramforrás vagy a hálózat kapacitása ezáltal hatály- 55 talanná válik. Különösen azonban az áramforrás vagy a hálózat vagy az áram hozzávezetésére való vezetékek által felvett zavarok nem mehetnek át az izzószálra, illetve az ezzel összekötött körökre, mi- 60 után a vezetékek és az emittáló katóda között levő, említett, kis kapacitás a zavarfrekvenciák számára túlságosan nagy ellenállást alkot. A szóbanforgó csövek váltakozó áram- 65 mai vagy egyenárammal is fűthetők. Az egyenárammal való fűtés számos esetben előnyös azért, mert ezáltal kiküszöbölhetjük az esetleg a váltakozó áramú hálózatból magából származó mellékzörejeiket. 70 Közvetett fűtésű csöveknek erősítő csövekül való alkalmazása a földelés kiküszöbölése céljából leginkább azoknál a csöveknél hatékony, melyeknek "kiiDépési ára-