104894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati nyersanyagok feldolgozásánál előforduló zavaró alkatrészek kiválasztására, illetve ártalmatlanná tételére

Megjelent 1933. évi január hó 314-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104894. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás növényi és állati nyersanyagok feldolgozásánál előforduló zavaró alkatrészek kiválasztására, illetve ártalmatlanná tételére. Őrlik Julius vegyész Baden és Knöpflmacher Arthur iparos Wien. A. bejelentés napja 1930. évi junius hó 11-ike. A találmány oly eljárásra. vonatkozik, mely lehetővé .teszi, hogy különféle üzemii folyamaitoknál mindazokat a keifemieitlenséigefcet elkerüljük és kiküszöböljük, amieb lyek fehérjék, azoik átalakulási éls bcimlásii terimláfceá, enyv vagy má'sefélék jelenlétével összefüggnek. Ismeretes, hogy a fehérje könnyen ikezd rothadni, amikor is kellemetlen szagot vesz fel, amelyeit a veile ) kevert anyagoknak továbbad. Azonkívül a fehérje bomlási termékei gylakiratn más anyagok fováliasizit; iiSlclit is megnehezítik, miinthicigy kollloidiális keverékek keletkeznek, amelyeket nehéz alkotórészeikre e'l-i válaisiztiamii. A találmány szerinti eljárás abban áll, hoigy a fehérje- vagy enyvanyagokat ciserzó'iainyagokkal hozzuk érintkezésibe, almi által a feihérjetesitek oly áitalaikuláist szenvednek, hogy a továbbiiak) ban a fehérjéket megtámadó baktériumok, gombák és fermentumok hatásának, egyáltalán nem viaigv csak igen kevéssé vannak kitéve. A cser Kőanyagoknak a bőr gyártásnál előforduló fehérjékre vialó > hatása isinieireteis. Ez abban áll, hoigy a cserzőanyag, a fehérje- éis emy vszerű anyagok oldhatóságát és struktúráját megváltoztatja, azonkívül a nyenesbőrne hoissiz-és harántirányú összehúzó hatást is fejt » ki a nyersből' vastagságának javára. Mint további mellékhatás megfigyelhető a& is, hogy a lebontott fehérjetestek is oly változásokat szenvednek, hogy pl. szagtalanokká válnak. Éppen ezek a tulajdonságok, melyek a bőrök közöinségieis cserzésénét csak másodsorban jönnek tekintetbe, különösen nagy jelentőségűek a jelen eljárás szempontjából. Mindez, amit fent a fehérjékről mondottunk és az alábbiakban mondani fogunk, nem csiak a fehérjékre, 40 de azoknak átalakulási és bomlási termékeikre, úgyszintén az enyvre is hasonlóiképpen vonatkozik. A leírt eljárás rendkívül változatos alkalmazásra. nyújt mlódot, hisz a legkülön- 45 bözőbb területeken mozgó ipari folyamatoknál iimereties, a fehérjetesiteknek köinyjiyíi megváltozása éss a/, ezzel összefüggő kellemieitilen köveitfcezimiéinyek. Ilyen terület pl. különösen állati zsíroknak a zsírszö- 50 vetből való MoJvaszitása. Ezen gyakran és igen nagy mértékben űzött folyamait abban áll, liogy a nyerszBiroikat Vagy frissen, vaigy lebcnitotit sejísEÖvetitel, amelyet a legkülönfélébb behatásiak változitialtinak 55 meg, dolgioizizák fel. A meleg ós nedves időszakban a siejtiszöiveit, röigitön aziultán, hcigv az állati testiből kifejtik, változáiso-t kiait saeinveid. Ez az cika, hoigy az étkezési célokra való friss faggyúnál alig találunk 60 változatlanul miariadt kiséirő tieisitieiklet. Ezek ugyian a kisfokú bomlás követlkezltlében miéig nem változtak meg annyira, hogy szaguk ésiznevehető legyen. A friss faiggyú konzerválására használt eddigi szenek: 65 folyó hidegvíz és sóoldatok nem kielégítők, inert nem gátolják meg, hogy a végtermékekben utólagos változások állja-3iak elő, amelyek álloitit faggyú esetén még feltűnőbbek. Uyfajta változások je- 70 lentikeznek oitit is, ahól a nyers faggyút 100° C feletti hőiméirséikleiten olvasatják ki. Kell tehát, hogy a siejitszövieitből a végterinékbe bizonyos anyagok menjenek át, amlfilyek e válto'zásioikat, jelesül az étke- 75 zési és ipari faggyúk gyors színváltozását