104891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás savak és hasonlók előállítására

Megjelent 1933. évi január hó 314-án. MAGYAR KIRÁLYI Í^Bj SZABADALMI BÍRÓSÁG SZAKAI)ALMI LEÍRÁS i 104891. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás alifás savak és hasonlók előállítására. Lang-well Herbert vegyész Epsom. A bejelentés napja 1930. évi május hó 5-ike. Angolországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 11-iko. A találmány eljárás alifás savaknak és hasonlóknak erjesztéssel való előállítására és különösen cellulózanyagoknak erjesztésére vonatkozik, amely a képződő szabad 5 savaknak a közömbösítését teszi szükségessé és főleg a hidrogén-ion-kon cent rációnak bizonyos határokon belül való fenntartását követeli meg. Ilyen eljárásoknál gazdaságossági szem-10 pontból igen kívánatos, hogy közömbösítőszerekként oly anyagokat használjunk, mint a mész vagy a kalciumkarbonát, azonban ez anyagok alkalmazásának az a hátránya, hogy azok az erjesztést 15 annyira meglassítják, hogy rendszerint oly nagyméretű berendezésre van szükség, hogy ezzel szemben a mész olcsósága rnár nem jelent megtakarítást. Ha közömbösítőszerekként oldható alíO káli fémsókat, pl. nátriumkarbonátot alkalmazunk, akkor ezek az erjedő cellulózanyagból oly sok oldható szerves anyagot törekednek kiválasztani, hogy a kapott folyékony termék annyira tisztátlan lesz, !5 hogy esetleges elgőzölögtetése vagy kristályosítása nehézkessé válik. Ha pedig közömbösítőszer vagy a hidrogén-ion-koncentrációt ellenőrző szerként ammóniát vagy ammoniumkarbonátot aliO kalmazunk, akkor a kapott folyadék nagyon csekély mennyiségben ammoniumsókat tartalmaz, míg különböző okokból előnyös, hogy alkáliföldfémsók legyenek a végső sók. [5 A találmány főcélja oly cellulózerjesztő eljárás létesítése, amelynél valamely illanó alkálit, pl. ammóniát, ammoniumkarbonátot, helyettesített ammóniát stb. (amelyeket az alábbiakban mind „ammo-0 niá"-nak fogunk nevezni) alkalmazunk közömbösítőszerként, amely eljárásnál mindazonáltal alkáliföldfémsók képezik a végterméket, míg az ammónia — ha az kívánatos — újbóli felhasználásra alkalmas állapotban visszanyerhető. 45 Az eljárás ennelcfolytán két szakaszból áll; az első szakaszban az illanó alkálit (ammóniát) közömbösítőszerként alkalmazzuk, a másodikban pedig a képződő ammoniumsót nem-illanó bázissal sóvá át- 50 alakítjuk és az illanó alkálit szabaddá tesszük. Minthogy annak a folyadéknak a tömege, amelyben az illanó alkálit (ammóniát) szabaddá tesszük olyan, hogy az alkáli közönségesen na,gyon hígított állapot- 55 ban van és minthogy ezenfelül az alkáli nem csupán vízben, hanem oly folyadékban van oldatban, amely az erjesztésből származó más anyagokat is tartalmaz, az illanó alkálinak desztillálással való sza- 60 baddátétele különös gondosságot kíván, miért is a találmány további tárgya eljárás a szóban forgó folyadék desztillálá* sár a. A találmánynak az eljárás első szaka- 65 szára vonatkozó foganatosítási módja lényegében az általunk már gyakorolt és közzétett eljárással megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a sav közömbösítésére az eddigelé használatos nem-illanó bázisú 70 oxidok, hidroxidok stb. helyett, kémiailag ekvivalens mennyiségű ammóniát alkalmazunk. Így pl. aprított tengeri,csutkák, csövek alakjában levő cellulózanyagnak az erjesztése esetén, pl. ecet- és vajsav elő- 75 állítása céljából cefrét készítünk és azután ezt oly organizmusok keverékével oltjuk be, amelyek az említett savakat létesíteni képesek és amelyek erjedő növényi anyagnak, istállótrágyának, álló- 80