104886. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás oly gázturbinaberendezésekhez, melyek explóziós turbinákból állanak
kisebb nyomásesést dolgoz fel, úgy liogy azonos kezdeti hőmérsékleteknél a fúvókából való kiáramlási hőmérséklet és ezzel ama középhőmérséklet, amelyen az égést ő gázokat feldolgozzuk, nagyobb lesz, mint az eddigi egyfokozatú feldolgozásnál. Az üzemi nyomásnak, tehát az exploziónyomásnak fokozása a maximális explozióhőmérsékletet állandó hőtartalmú égési-10 anyaglég-keverékek alkalmazásánál nem befolyásolja. E tekintetben az exploziós gázturbináknál a viszonyok alapjában különböznek a dugattyús gázgépek viszonyaitól, melyeknél a kompresszió magá-15 ban a munkahengerben megy végbe, melyeknél tehát az üzemi, nyomás fokozásával a hőmérsékletek növekedése elválaszthatatlanul függ össze. Míg a munkahengerben végbemenő kompressziónál a kom-20 primált közeg hőmérséklete növekedik, addig az exploziós gázturbinában végbemenő égési folyamatnál ez a függés elmarad, mert itt a komprimálás az exploziós kamrából külön komprimáló részekbe van 25 áthelyezve; ennélfogva a közeg, függetlenül attól, hogy azt a. komprimáló részekben mennyire komprimáltuk, utánkapcsolt hűtőrészekkel ugyanarra a kezdeti hőmérsékletre hozható és így a változatso lanul maradó kezdeti hőmérsékletnek megfelelően az elégés utáni véghőmérséklet is változatlan marad. E viszonyok maguk után vonják azt, hogy kapcsolt turbinaberendezéseknél, 35 amilyenekre a találmány vonatkozik, a felső fokozatnak nagyobb égési-gáz-hőmérsékleteket kell feldolgoznia, mint az utánkapcsolt fokozatok nélküli, tiszta exploziós gázturbinának, miért is ahhoz, 40 hogy e magasabb hőmérsékletekkel biztosan meg tudjunk küzdeni, a találmány szerinti eljárás vált szükségessé. Ezenkívül az utánkapcsolt állandóáramú turbinák szerkezete szintén hasonló termé-45 szetű eljárásokat és egyes intézkedéseket igényelhet, mivel éppen az állandóáramú turbinák a nagy hőmérsékletek befolyásaival szemben különösen érzékenyek. Az így körülírt feladat alapvető megoldása a 50 bevezetőleg jellemzett találmányhoz vezet, mely szerint az égési gázokat hőnek, a turbina fáradt hője, mint túlhevítő hőnek segélyével fejlesztett gőzre való átvitele révén hűtjük. A találmány azonban 55 ennél tovább megy. Ama további felismerést hasznosítva, hogy az égési gázok hőtartalma az állandó áramban működő turbinafokozatok megcsapatása után is még eléggé nagy arra, hogy hőjüket, mint túlhevítő hőt gőzre vigyük át, a találmány 60 további kiképzése szerint akként járunk el, hogy az égési gázokat az állandó áramban dolgozó turbinafokozatok megcsapatása után hőnek, mint túlhevítő hőnek gőzre való átvitele tévén hűtjük. Ekkor 65 a lehűtésből származó hőt a gőzre, közvetlenül ennek fejlesztése után vihetjük át; célszerű azonban e hőt oly gőzre átvinni, amely már túl van hevítve és munkát végzett, úgy hogy tehát a gőznek a 70 gőzturbináknál már ismeretes módon közbenső túlhevítést adunk. Magától értetődik, hogy az eljárás tetszőlegesen gyakran ismételhető, vagyis túlhevítésnek és közbenső túlhevítésnek alávetett gőznek az 75 égési gázok hőmérsékletének egyidejű csökkentésével további túlhevítéseket adhatunk. Állandó áramú turbinatelepekhez javasoltak már oly megoldásokat, melyek sze- 80 rint tápvízelőmelegítő és gőzfejlesztő berendezések mellett még gőztúlhevítőt ikta~ tunk be amaz égési gázok útjába, melyek valamely turbinában már munkát végeztek. E berendezéseknek a fáradt hőt hasz- 85 nosító készülékében járulékos lángzók vannak, melyek a fáradt hővel nem teljesen fedezett hőszükségletet pótolják. Az ily berendezés a találmánytól már alapjában véve, abban különbözik, hogy az égési 90 gázok nem kapnak hűtést, hanem legalább is a járulékos lángzó üzembehelyezése folytán ugyanazon a hőmérsékleten maradnak, sőt esetleg nagyobb hőmérsékletet vesznek fel. Ezenkívül egy hűtőkészü- 95 léknek, mint gőztúlhevítőnek, a valamely egyeninyomású, vagyis állandó áramií turbinákban már munkát végzett égési gázok útjában Való elhelyezése alapjában ellentmond a találmány- 100 hoz vezetett ama felismeréseknek, melyek szerint az égési gázok hűtése az érzékeny állandóáramú turbinákba való bevezetés előtt foganatosítandó. Az alábbiakban a liűtőgőz hőfelvevő 105 képességét egy példa kapcsán ismertetjük. Telített friss gőzt, melyet ismert módon a turbina fáradt hője révén fejlesztettünk, a kapcsolt gázturbina egyik felső fokozatának gőzhűtőjében való felheví- 110 tése után, üzemi gőzként a berendezés gőzturbinarészének legfelső fokozatába vezetünk; az illető gőzturbina a gyakorlati kivitelnél mint önálló egység, ismert módon egy- vagy többköpenyű lehet. E 115 gőzt, miután az a gőzturbinarész e felső fokozatában munkát végzett és pl. 1 atm. nyomásra expandálódva kb. 1503 -ra hült
