104881. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzegyenirányító párhuzamosan kapcsolt anódokkal

— 4 — szabad azevezetések folytán szükségképpen fellépő fényívveszteségeket feleslegesen növelni. De az a veszély is fennáll, hogy túlságosan nagy, járulékos fényív-5 esésnél, amely az ívnek a csatornába való belépése és kilépése között feszültségkülönbséget létesít, e különbség a csatorna vezető falain át, ha vezetőkből állanak, kiegyenlítődhetik. Az anód felé 10 fordított oldalon katódfolt, az anódtól elfordított oldalon pedig anódikus kisülés mutatkozik. Szigetelőanyagból álló vezető falak alkalmazásával, vagy a vezető falaknak egymástól elszigetelt szakaszos 15 részekre való osztásával e veszélyt elháríthatjuk. Ha másrészt az áramsűrűséget túlságosan nagyra, választjuk, a gőzatomok túlságosan nagy százaléka ionizálódik. Ez 20 ionokat az elektromos mező a vezető csatornából eltávolítja és gőzben, valamint ionokban való hiány mutatkozik. A fényívesés ekkor minden egyes áramperiódus alaitt, elejétől végig növekszik. A fényív 25 gyakran éppen nagy áramerősségnél oly rövid idő alatt szakad el, hogy az anódáram áltail átfolyt kör induktivitása folytán igen nagy túlfeszültségek lépnek fel. Egy másik lényeges jelentősége azon 30 ionok eltávolításának van, amelyek egy áramváltás végén az anódok alatti térben maradnak. Ha az ionok nem nyeleinek el gyorsan, az anódot bombázhatják és rajta katódfoltot létesíthetnek. Ez ionok el-35 nyeletése céljából az anód alatti teret az amódkamrán belül az említett szűk és aránylag hosszú üregekre osztjuk fel, amelyeknek felületei ionok elnyelésére alkalmasak. A vezető falak e hatásának el-40 érése céljából nem szükséges, hogy vezető anyagból készüljenek. Szigetelőanyagból álló falaknak ugyanez a hatásuk. Természetszerűen vezető anyagból álló falaknak sem az anóddal, sem a katóddal nem sza-45 bad vezető összeköttetésben állani. Ily felületek nagyságának és távolságának legfontosabb méretezése az anódokra kapcsolandó feszültségtől és áramerősségtől függ. 50 A 3. ábrán higanygőzegyenirányító metszete látható. Az egyenirányító evakuált fémedényből, a (33) katódból és a (34) anódból áll, amelyek a fémedény falaitól és az anódot körülvevő (35) kam-55 rától el vannak szigetelve. A (35) kamrában az üreges kettős (36) kúp van, amely rígy van felerősítve, hogy alsó csúcsa a katód felé irányul. Az üreges testet két (37) ós (38) cső tartja, amelyek a (35) kamra falazatán haladnak át és a t kettős kúp felső, illetőleg alsó részével vannak összekötve, úgyhogy az üreges (36) testen hűtőfolyadék folyhat át. A (36) üreges testek átmérője és legnagyobb hossza akkora, hogy közte és a (35) anód- 6 kamra falazata közötti távolság az ionok • elnyeletése és az elektronoknak higanyatomokkal való ütközési valószínűsége tekintetében fent felállított követelményeknek megfeleljen. 7 A 4. ábra az anódkamra egy változata és egy kettősfalu belső áteresztcssel ellátott üreges (39) testet szemléltet. Ezt a (40) és (41) csövek tartják, amelyek a, hűtőfolyadékot hozzávezetik. E kiviteli 7; mód nagyobb átmérőt enged meg, mint a 3. ábra szerinti. Az anódkamra belső fala és az üreges (39) test közötti gyűrűs teret és az üreges (39) test közepén lévő nyílást úgy méretezzük, hogy az ionelnyeletés és 8i az elektronoknak higanyatomokkal való ütközési valószínűsége tekintetében, fentemlített feltételeknek, eleget tegyünk. Az 5. és 6. ábrák, mely utóbbi az 5. ábra 6—6 vonala menti keresztmetszetet szem- 8i lólteti a nyilak irányában, oly változatot mutatnak, melynél az anódkamrát az anód alatt a kamrafalazat (41) betűremlései szűkítik. E beitűremlések száma és nagysága olyan, hogy az, ezáltal létesített nyí- 9( lások szélessége és hossza olyan, hogy a fent említett feltételeknek ismét megfeleljenek. A betüremlések hossza nagyobb, mint az anódkamra átmérője. A 7. ábra az anódkamra további váltó- qi zatát szemlélteti, melynél a (42) és (43) részek grafitból, vagy más alkalmas anyagból készülnek és egymásra merőlegesen állva keresztezik az anódkamrát. Ezáltal a kamra több különálló, párhuzamos kam- ic rára oszlik és a fényív számára több út áll rendelkezésre. Ez esetben ugyanaz az állapot áll fönn, mint több párhuzamosan kapcsolt elválasztott anódnál (lásd az 1. ábrát). io Szabadalmi igény: Fénygőzegyenirányító anódvédőcsővel, jellemezve az anódvédőcső felületét növelő és az anódvédőcső keresztmetszetét megosztó betűremiésekkel. lh 2 rajzlap melléklettől. I'allíis nyomda, liucJaiiesl.