104867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hő hatására elgőzölögtethető fémek különválasztására és kitermelésére fémes kiindulási anyagokból

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. 11A G YA R KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104867. SZÁM. — Xll <1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék hő hatására elgőzölögtethető fémek különválasztására és kitermelésére fémes kiindulási anyagokból. M. Lissauer & Cie cég- Köln (Rhein). A bejelentés napja 1930. évi november hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 19-ike. A találmány eljárás és készülék cink, ón, antimon, ólom, bizmut és hő hatására elgőzölögtethető egyéb fémek különválasztására és kitermelésére a réz vagy nikkel 5 vagy e kettő ötvözeteiből, valamint a fémhuták közbenső termékeiből pl. a pörkölt rézércek redukálása által kapott óntartalmú nyers rézből az ú. n. óntartalmú „fekete rézből." Ily ötvözetek csak igen 10 körülményesen nagyszámú munkamenetben voltak feldolgozhatók anélkül, hogy sikerült volna az egyes alkatrészeket csak közelítőleg is kvantitative különválasztani vagy pláne egymástól elkülönítve kiter-15 melni. Eddigelé az olyan anyagokat, mint pl. vörös öntvényt, tombakot és hasonló ötvözeteket, amelyek kb. 60—90% rezet, 2—12% ónt, 1—10% ólmot a maradékban pedig 20 cinket tartalmaznak vagy óntartalmú sárgarezet vagy újezüstöt rézre, illetve réz-nikkelre akként dolgozták fel, hogy az anyagot konverterben koksszal beolvasztották, mire a cinket és ónt elgőzölögtet-25 ték. Emellett 98%-ig rezet tartalmazó nyers rezet és oly oxidkeveréket kapunk, amelynek óntartalma a kiindulási anyag óntartalmához képest 10—30%-ig terjedhet. Ezen kevert oxidokat keverékoxidok-30 nak nevezik és ily név alatt hozzák forgalomba. Ezeket a keverékoxidokat akként dolgozzák fel, hogy az anyagot szódával és antracittal keverve lángkemencében beolvasztják. Mihelyt az anyag a kemen-35 cében a cink desztilláció hőmérsékletét kb. 1000°) elérte a cink gőz alakjában eltávozik, a füstcsatornában cinkoxiddá ég" el és szűrőtelepben felfogatik. Emellett azonban elkerülhetetlen, hogy a cinkgőzök az eredeti adag egy részét magukkal rá- 40 gadják. Ezenkívül az égési gázok bizonyos mennyiségű ónt is elégetnek. Az ily módon kapott cinkben gazdag oxid még mindig tetemes mennyiségű ónt pl. 60—65 & cink mellett 3—6% ónt és kb. 5—8% ólmot 45 tartalmaz. Ez a munkamód nagyon körülményes ós nagy ónvesztesóggel jár. A cinktől megszabadított vagy már eredetileg cinkmentes ötvözetek szintén igen 50 bonyolult módon voltak eddigelé feldolgozhatók. , Harangbronznak konverterekben való kifuvatásánál pl. sikerült egy munkamenetben az óntartalom csak kb. 50—60%-át Sn02 alakjában kitermelni. 55 Hogy a maradék ónt hasznosítsuk, több mellékfolyamatot kellett ismételten végezni, hogy végül az óntartalomnak kb. S5%-át kitermeljük. Ezt az eljárást körülményes mellékfolyamataival eddigelé a gg hutatechnika semmiféle eljárása sem tudta túlszárnyalni. A találmány lehetővé teszi azt, hogy a megadott fémeket ily kiindulási anyagokból, különösen réz- vagy nikkel-ötvözetek- 55 bői egyetlen munkamenetben tökéletesen különválasszuk és csaknem maradéktalanul kitermeljük. Ezt azáltal érjük el, hogy az ismert konverteljárás megfordításával a szükséges hőmérsékletre fölheví- 70 tett fémfürdőn redukáló gázokat, mint pl. hidrogént, szónoxidot, generátorgázt, vizgázt, világítógázt, kokszkemencegázt és hasonlókat fuvatunk keresztül, amidőn a kiindulási anyag tulajdonságai szerint a 75 fürdő fölött redukáló, semleges vagy oxidáló atmoszférát tartunk fenn. A mellékalkatrészek kitermelése minden esetben t