104866. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gőzturbinatelep

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104866. SZÁM. — V/cl. OSZTÁLY. Gáz- vagy gőzturbinatelep. Aktiebolaget Ljung-ströms Angturbin cég- Stockholm. A bejelentés napja 1931. évi március hó 14-ike. A modern turbinaipar egy és ugyanaz­zal a teleppel a lehető legnagyobb telje­sítmények elérésére törekszik. Mivel egy­részt a telep méretét nem szabad túlságo-5 san növelni és másrészt ma már igen nagynyomású gőzt tudunk fejleszteni, az ilyen telepeknek úgy nagynyomású, mint magas hőmérsékletű gőzzel való üzemben tartására irányul a törekvés. 10 Az eddigelé javasolt turbinatelepek szerkezete meglehetősen bonyolult, gyár-1ása pedig költséges volt. A találmány oly gőz- vagy gárturbina­telepre vonatkozik, melynek egy nagy-15 nyomású és egy kisnyomású része van és a találmány lényege az, hogy a kisnyo­mású rész egy önálló turbinatokban el­helyezett, ellentétes irányban forgó tár­csákkal ellátott, radiális turbinából, a 20 nagynyomású rész pedig egy vagy több, külön turbinatokban elrendezett egyszerű forgású radiális turbinából áll. A találmány további ismérvei az alábbi leírásból tűnnek ki. 25 A rajz a találmány szerinti turbinate­lep példaképem kiviteli alakját, részben függélyes metszetben szemlélteti. (1) és (2) a két ellentétes irányban forgó turbinatengely. A (3) és (4) helyeken 30 ágyazott (1) tengelyen egyrészt az (5) elektromos generátor, másrészt a több­részű, lapátvivő turbinatárcsa foglal he­lyet, mely az ismert rendszerű, kettős forgású (6) radiális turbinához tartozik. 35 Az (1) tengely másik végén van a (7) ra­diális turbina. Ez a tengely vagy meg­hosszabbítása, a (8) helyen is ágyazott. A (9, 9') helyeken ágyazott (2) tengelyen (10) elektromos generátor és a kettős forgású 40 (6) turbinának második tárcsája foglal helyet. A (2) tengely vagy meghosszab­bítása (11) radiálturbinát hord, melynek tengelye (12)-nél is ágyazott. A (7) és (11) radiálturbinák az ismertetett kiviteli alaknál nagynyomású turbinák, de lehet 45 az egyik nagv-, a másik középnyomású turbina; ez utóbbi esetben a gőzáram irá­nyában egymás után kapcsoltak. A gőz tehát a (13) gőzszabályozóból vagy az indítóból a (14) csövén át, tengelyirány- 50 ban, a (7) turbinába áramlik és sugár­irányban lép ki az egyszeres forgású la­pátrendszerből. A turbina spirálalakú (15) gőzkibocsátó része a (11) turbinához szol gáló (16) csővezetékkel közlekedik. A (11) 55 turbina is egyszeres forgású radiáltur­bina, melynek spirálalakú (17) kiömlése a (19) csővezetékkel közlekedik, melyen át a kettős forgású (6) turbina a szokott mó­don kap gőzt. A kisnyomású (6) turbina- 60 ból a rajzban fel nem tüntetett konden­zátorba vezetjük a fáradt gőzt. A feltüntetett kiviteli alaknál a sorba­kapcsolt két nagynyomású turbina párhu­zamosan is kapcsolható. Ebben az esetben 65 a turbinák kiömlései a kisnyomású turbi­nának hozzávezető részével közlekednek. Ezek a nagynyomású turbinák lényegében hasonló kivitelűek. A pl. külön tokban el­rendezett, egyik (11) turbina gőze, mint 70 a (20) nyíl mutatja, tengelyirányban lép be és sugárirányban áramlik a (21) lapát­rendszeren át, mely ismert kiképzésű, pl. olyan, mint a Ljungström-turbinánál, vagyis minden lapát turbinatárcsájával 75 csuklósan kapcsolt. Ebben az esetben azon­ban, miután a radiális turbina csak egy­szeres forgású, minden msáodik lapát­gyűrű a turbinatok homlokfalán vagy (22) fedőjén rögzített. Mivel a lapátrendszer a 80

Next

/
Thumbnails
Contents