104858. lajstromszámú szabadalom • Higanygőzős egyenirányítócső

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104858. SZÁM. — VIIjg. OSZTÁLY. Higanygőzös egyenirányítócső. The Gramophone Co. Limited cég Hayes (Anglia), úg-yis mint Morg-an Raymond Bainbridg-e hovei lakos. A bejelentés napja 1931. évi február hó 26-ika. Angolországi elsőbbsége 1930. évi március hó 17-ike A találmány higanygőzös egyenirányítók, különösen pedig olyan higanygőzös egyenirányítók körébe tartozik, amelyeknél a katódát akkora hőmérsékletre lehet 5 hevíteni, melynél elektronemisszió keletkezik. A találmány szerint higanygőzös egyenirányítónál, melynek katódája elektronemissziót elődéző hőmérsékletre hevít-10 hető, olyan szereléket alkalmazunk, mely a kisülési pálya közelében erre lényegileg merőleges, állandó mágneses mezőt létesít. E mágneses mező hatására az egyenirányító áramvezető kapacitása növekszik, 15 úgyhogy egyenértékűként kicsiny csövet használhatunk hasonló, de sokkal nagyobb cső helyett. Ezáltal tehát valamely adott egyenirányítót sokkal hatásosabban lehet felhasználni. Ezenkívül az anód-20 feszültséget alacsonyabb értéken tarthatjuk, ami azt eredményezi, hogy az izzószál bevonata kevésbbé porlad szét és a cső élettartama, hosszabbá válik. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az aláb-25 biakban ismertetendő módon alkalmazott mágneses mező az anódát védi, úgyhogy ezt a kia.tódától kiinduló elektronok bombázása, az egyenirányító nagyobb áramsűrűsége ellenére, nem hozza vörösizzásba, 30 A mellékelt rajz a találmány szerinti higanygőzös egyenirányítóesőnek példaképpen két foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra az, első foganatosítási alak né-35 zete, melynél permanens mágnest alkalmazhatunk. A 2. ábra a második foganatosítási alak nézete, melynél az izzószálnak, az anódának és a csőnek közös tengelyük van és a mágneses mezőt szolenoid létesíti. A 40 3. ábra egyszerű egyenirányító áramkör vázlata, melynél a 2. ábra szerinti egyenirányítócsövet alkalmazzuk. A higanygőzös egyenirányítócsőnek üvegből, kvarcbői vagy más alkalmas 45 anyagból készült (3) burája (1. ábra) a csavarvonalalakú (1) izzószálat tartalmazza. Az (1) izzószálat a vele közös tengelyű hengeres (2) fémanóda veszi körül. Az egyenirányítócsövet a patkóalakú (4) 50 permanens mágnes sarkai között úgy helyezzük el, hogy az utóbbiakból kiinduló mágneses fluxus az (1) izzószál és a hengeres (2) anóda közötti kisülési pályára lényegileg merőlegesen haladjon, vagyis 55 hogy a mágnes sarkai, az egyenirányító csövön kívül, a katóda hossztengelye mentén legyenek Világos, hogy a kisülési pályát keresztező mágneses mező létesítésére perma- 60 nens mágnes helyett elektromágnest is alkalmazhatunk; ennek pólusai ekkor hasonló elrendezésűek, mint a (4) permanens mágnes pólusai. A második foganatosítási alaknál az (1) 65 izzószál (2. ábra), (2) anóda és (3) bura koaxiálisak. Azt tapasztaltuk, hogy ebben az esetben célszerűbb a mágneses mezőt a (4) szolenoiddal létesíteni, melyet közvetlenül a (3) csőre, tehát a katóda hosszten- 70 gelyével koaxiálisan tekercselünk. Az említett vázlatnál az (5) transzformátor primer tekercsét (3. ábra) az egyenirányítandó áramot szolgáltató (6) áramforrással kötjük össze, a transzformátor 75 szekunder tekercsét pedig egyrészt a hi-